A mesterséges intelligencia ma már a biztosítók mindennapi működésének része: gyorsítja az ügyintézést, segíti a károk megelőzését és a csalások felismerését. A német biztosítási szövetség (GDV) szerint a technológia lehetőségeinek kiaknázásához az emberi felelősség megőrzése mellett kiszámíthatóbb, innovációbarát szabályozásra van szükség.

A biztosítási ágazat nem csupán alkalmazója, hanem aktív alakítója is lehet a mesterséges intelligencia (MI) térnyerésének – hangsúlyozza a GDV Künstliche Intelligenz in der Versicherungswirtschaft című állásfoglalása. A szervezet október 8-án, Hamburgban, a GDV Zukunftsdialog rendezvényén mutatta be a dokumentumot, amely a technológia gyakorlati előnyei mellett a felelős alkalmazás és a szabályozási környezet kérdéseivel is foglalkozik.

Az MI már nem kísérlet, hanem mindennapi eszköz

A biztosítási tevékenység különösen alkalmas az MI alkalmazására: nagy mennyiségű dokumentum, adat és ügyfélkommunikáció feldolgozását igényli. A demográfiai változások miatt ráadásul egyre fontosabbá válik a munkatársak tapasztalatának hatékony felhasználása, miközben az ügyfelek gyors és könnyen elérhető szolgáltatásokat várnak el.

Mark Klein, az ERGO digitális igazgatója és a GDV digitalizációs bizottságának elnöke szerint egyetlen nagy egészségbiztosító évente 60 millió oldalnyi postát kap, amit mesterséges intelligencia nélkül aligha lehetne rendben feldolgozni. Egy jégeső után reggelre ráadásul több ezer kárbejelentés érkezik. A demográfiai változás miatt közben a tapasztalati tudás is fogy, az ügyfelek pedig egyre gyorsabb, jobban elérhető kiszolgálást várnak.

Az ágazat szerint az eredmények már mérhetők. Az AI gyorsabban és pontosabban irányítja a megkereséseket a megfelelő ügyintézőhöz, így a hibás, időigényes átirányítások akár 40 százalékkal csökkenthetők. A kockázati előzetes kérdéseknél a feldolgozási idő szintén akár 40 százalékkal rövidül. Az eszközök másodpercek alatt szűrik ki a lényeges információt a hosszú szerződéses dokumentumokból, időben figyelmeztetnek az időjárási kockázatokra, és felismerik a csalási mintákat, ami a GDV szerint a tisztességes díjfizetőket és a szolidaritási rendszer stabilitását védi. A szövetség szerint a biztosítók az AI-t a teljes értéklánc mentén használják, és a prevenció is előtérbe kerül: a cél, hogy a kár lehetőleg be se következzen.

Az emberi felelősség továbbra is alapvető

A GDV álláspontja szerint az automatizálás nem jelentheti az emberi kontroll feladását. A végső felelősség és ellenőrzés az ember kezében marad, a személyes tanácsadás pedig különösen a jelentős következményekkel járó döntéseknél nélkülözhetetlen. Ha egy kárt elutasítanak, ember vizsgálja felül, a súlyos eseteknél és az elvi jelentőségű döntéseknél, például a nyugdíj-előtakarékosságnál pedig a személyes tanácsadás marad a középpontban. A GDV hangsúlyozza azt is, hogy a személyre szabás nem oldhatja fel a biztosítás szolidaritási elvét.

Három területen sürget változást a GDV

A szövetség szerint a technológiai fejlődéshez olyan jogi környezetre van szükség, amely védi az ügyfeleket, de nem akadályozza indokolatlanul az innovációt. Első lépésként a meglévő szabályokat – különösen az MI-rendelet, az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) és a digitális működési rezilienciáról szóló DORA-rendelet követelményeit – kellene felülvizsgálni, egyszerűsíteni és összehangolni, mielőtt újabb előírások születnek.

A GDV három konkrét változtatást tart szükségesnek:

• Adatfelhasználás: a GDPR szigorú értelmezése, különösen az egészségügyi adatoknál (9. cikk), akadályozza a minőségi alkalmazások fejlesztését. A GDV szerint egy fogorvosi számla nem sorolható ugyanabba a kockázati osztályba, mint egy rákdiagnózis. A tisztességes, diszkriminációmentes AI betanításához jogbiztos, célhoz kötött adathasználatra van szükség.
• Automatizált döntések: az egyszerű, szabályalapú, alacsony kockázatú ügyekben uniószerte egységesen engedélyezni kellene a teljesen automatizált döntéseket. A szövetség szerint a GDPR 22. cikkét ma általános tilalomként értelmezik, pedig a felszabaduló kapacitás a bonyolult kárügyekre jutna.
• Statisztikai módszerek: a bevált eljárásokat nem szabadna AI-nak minősíteni. Klein szerint ellenkező esetben az élet- és egészségbiztosítási tarifamodellek magas kockázatú alkalmazássá válnának, nagy dokumentációs teherrel. Karen Bartel, a GDV jogi vezetője emlékeztetett, hogy már két éve vitatkoznak arról, mi minősül AI-nak az AI-rendelet szerint.

Innováció és fogyasztóvédelem együtt

A hamburgi rendezvényen Dr. Andreas Dressel, a város pénzügyi szenátora támogatta az innovációbarát szabályozás igényét. Hangsúlyozta, hogy a fogyasztóvédelem, a jogbiztonság és az innovációs képesség nem egymást kizáró célok. Az ügyfelek az egyszerű ügyek gyors, akár éjszaka lezajló intézését várják, a lényeges döntéseknél azonban továbbra is igénylik az emberi kapcsolatot.

A GDV szerint a biztosítók, a technológiai vállalatok, a startupok és a tudományos szereplők együttműködése szintén kulcsfontosságú a fejlődéshez. A megfelelő szabályozási keretek nemcsak a hatékonyabb szolgáltatásokat segíthetik elő, hanem a német biztosítási szektor nemzetközi versenyképességét is erősíthetik.