A Generali biztosító még a tavalyi évben készíttette el azt az egészségmegõrzéssel kapcsolatos reprezentatív felmérését, melybõl kiderült, hogy a válaszadók több mint harmada dohányzik. A férfiaknál 2009-ben ez az arány magasabb (45%), a nõknél pedig alacsonyabb (32%) volt. A felmérés alapján jelenleg a férfiak 36%-a, míg a nõk 28%-a tartozik ebbe a csoportba. Sajnálatos módon az EU országai között  ez az ötödik legrosszabb arány, ami azért is jelent komoly problémát, mivel Magyarországon évente nagyságrendileg 30 ezer ember hal meg a dohányzás okozta betegségek következtében.

A jogszabályi változásokkal párhuzamosan a Generali munkatársai az elmúlt pár hónapban az egészségbiztosítások értékesítése során szintén azt tapasztalták, hogy komoly igény van az ügyfelek részérõl is a speciális, nemdohányzó ügyfelek részére kialakított, kedvezményes tarifák iránt. Az elmúlt hónapok adataiból az is jól látható, hogy az ügyfelek értékelik ezt a fajta pozitív diszkriminációt, hiszen a Generalinál kötött új szerzõdéseknek közel 98%-a már a Kedvezményes illetve az Optimum tarifába tartozott. Közel tízszer annyian kötöttek a nemdohányzók részére kialakított, csökkentett díjú életbiztosítást, mint a dohányzók számára elérhetõ alapdíjú biztosítást. Az újonnan kötött életbiztosítások több mint 80 százalékát alkalmi dohányzókra kialakított kedvezményes díjjal, 18 százalékát nemdohányzó díjjal kötötték, és csupán kevesebb, mint 2 százalékát kötötték a dohányzók számára elérhetõ alap tarifával.

A Generali a már említett kutatás eredményei alapján még a tavalyi évben újította meg TestÕr egészség- és balesetbiztosítását. A biztosító célja az volt, hogy felhívja a figyelmet az egészséges életmód jelentõségére, és egyúttal díjazza is azokat az ügyfeleket, akik tesznek saját egészségük megõrzéséért. A társaság kedvezményt ad azoknak, akik egyáltalán nem dohányoznak (optimum tarifa), illetve keveset vagy alkalomszerûen dohányoznak (kedvezményes tarifa). Ráadásul, akik a legalább 10 éves tartamú szerzõdésük folyamán „kármentesek” maradnak, a szerzõdés lejáratát követõ 90 napon belül a teljes idõtartam alatt befizetett biztosítási díj 20%-át bónusz-visszatérítésként visszakapják.

„A Generali felelõs vállalatként mindig is feladatának tekintette, hogy felhívja az emberek figyelmét az egészséges életmód és az egészség megõrzésének jelentõségére. Ennek szellemében dolgoztuk át még a tavalyi év folyamán a „Testõr” biztosításunkat is, melynek díjait a keveset, illetve az egyáltalán nem dohányzók számára kedvezményesen határoztuk meg. Az elmúlt hónapok adataiból jól látjuk, van igény erre a szolgáltatásra, így ezzel a döntésünkkel remélem, hogy kis mértékben ugyan, de mi is hozzájárulhatunk a dohányzás visszaszorításáért tett lépésekhez.” – mondta Paál Zoltán, a Generali vezérigazgató-helyettese.

A régebbi adatokat is megvizsgálva azt láthatjuk, hogy lassú javulás ment végbe a rendszeresen dohányzók számát illetõen az elmúlt években. A 36-64 éves nõk körét leszámítva minden vizsgált csoportban jelentõs csökkenést tapasztalhattunk hazánkban az elmúlt egy évtized során. A Generali kutatásában résztvevõk egyébként egyetértettek abban, hogy az egészség megõrzése nem kizárólag a biológiai adottságokon múlik, azért minden nap tenni is kell. A válaszadók a legfontosabb egészségmegõrzési-faktornak a helyes táplálkozást, a rendszeres sportolást, a stressz-mentes életet és a dohányzás kerülését említették. Érdekes ugyanakkor, hogy a valóságban csak kevesen élnek ennek megfelelõen: az egészségtudatos magatartás fontosságát a megkérdezettek döntõ többsége elismeri ugyan, de a férfiak 28%-a és a nõk 42%-a úgy gondolja, hogy semmit nem változtatna annak érdekében, hogy még egészségesebben éljen. A nemdohányzók védelmében nemrég hozott jogszabályi változások – melyek lényegében szinte minden közforgalmú intézmény zárt légterében megtiltják a dohányzást – remélhetõleg olyan külsõ hatást is gyakorolhatnak, melynek köszönhetõen ezek az arányok az elkövetkezõ években tovább csökkenhetnek.

A nemdohányzók védelmében hozott jogszabályokat az elmúlt években számos országban érte kritika, elsõsorban a vendéglátóhelyek várható forgalomcsökkenése és az így keletkezõ adóbevételek elmaradása miatt. A témában napvilágot látott elemzések, statisztikai adatok szerint hosszú távon azonban nem szignifikáns a csökkenés, az egészségügyi szempontokat is figyelembe véve pedig mindenképpen pozitív az összkép. Írországban például a magyarországihoz hasonló 2004-es jogszabály hatására a nemdohányzó alkalmazottak 33 százalékánál csökkentek a nehézlégzéssel, köhögéssel és torokfájással kapcsolatos egészségügyi problémák. 2007-ben Szlovéniában átfogó dohányzási tilalmat vezettek be a zárt közforgalmú helyeken. Ennek hatására a felnõtt lakosság körében a dohányzás 22,3 %-ról 17,5 %-ra csökkent, ráadásul itt sem volt szignifikáns a törvény miatti forgalomcsökkenés a vendéglátóipari szektorban. Ezek a példák is bizonyítják, hogy az átgondolt szigorításnak van létjogosultsága hazánkban is.