„Csalódottan kell megállapítanunk, hogy az Európai Unióban a korrupció elleni küzdelem gyakorlati eredményei még mindig nem kielégítõek. Annyiszor hangoztattuk már, hogy cselekedni kell. Az európaiak határozott lépéseket várnak a nemzeti kormányoktól. Itt az ideje a cselekvésnek” – jelentette ki Cecilia Malmström, az uniós belügyekért felelõs biztos.

A korrupció továbbra is az egyik legnagyobb kihívást jelenti Európa számára. Ugyan a korrupció jellege és mértéke eltérõ az egyes tagállamokban, az az egész EU-ra nézve káros, hiszen csökkenti a befektetések mértékét, akadályozza a belsõ piac megfelelõ mûködését, valamint negatív hatással van az államháztartásra. A korrupcióval kapcsolatos gazdasági költségek az EU-ban becslések szerint évi 120 milliárd eurót tesznek ki.

„A korrupció egy olyan betegség, amely belülrõl rombol le egy országot, aláássa a demokratikus intézményekbe vetett bizalmat, gyengíti a politikai vezetés elszámoltathatóságát és óhatatlanul kedvez a szervezett bûnözõi csoportoknak. Csak valamennyi vezetõ és döntéshozó akarata és elkötelezettsége révén tudjuk sikeresen felvenni a harcot a korrupció ellen” – nyilatkozta Cecilia Malmström.

Tavaly júniusban a Bizottság elfogadott egy korrupcióellenes csomagot, amely azt sürgeti, hogy valamennyi uniós szakpolitikában nagyobb figyelmet szenteljenek a korrupció elleni küzdelemnek. Létrehozott továbbá egy külön uniós nyomon követési és értékelési mechanizmust, az uniós antikorrupciós jelentést, amely világosan bemutatja a korrupcióellenes erõfeszítések jelenlegi állását az EU 27 tagállamában. Az elsõ jelentést 2013-ra tervezik.

A Bizottság hamarosan további jogszabályokra tesz javaslatot, különösen a bûnözõk vagyoni eszközeinek elkobzására, a közbeszerzési szabályok reformjára, pontosabb bûnügyi statisztikákra, valamint az uniós szintû, továbbfejlesztett csalásellenes politikára vonatkozóan.

Személyesen csak keveseket érint a korrupció

Az Eurobarométer felmérést 2011 szeptemberében a 27 uniós tagállamban végezték el. A fõbb megállapítások a következõk:

• Az európaiak többsége (74%) a korrupciót jelentõs problémának tartja saját országában. Az európaiak közel fele (47%) véli úgy, hogy saját országában a korrupció mértéke növekedett az elmúlt három évben.
• A legtöbb európai szerint a korrupció jelen van a helyi (76%), regionális (75%) és nemzeti (79%) intézményekben.
• Az európaiak szerint a vesztegetés és a hatalmi pozíciókkal való visszaélés a közszolgálat minden területén jelen van. Legnagyobb valószínûséggel a tagállami politikusok (57%) és a nyilvános pályázatok odaítélésérõl döntõ tisztviselõk (47%) érintettek ilyen tevékenységekben.
• Az európaiak 40%-a véli úgy, hogy az üzleti élet és a politika közötti túl szoros kapcsolat hozzájárul a korrupcióhoz. A politikusok intézkedéseinek hiánya (36%), valamint a közpénzek elköltése átláthatóságának hiánya (33%) szintén kiváltó tényezõ. A többség (68%) szerint a politikai pártok finanszírozásának átláthatósága és felügyelete nem megfelelõ mértékû.
• Az európaiak túlnyomó része (70%) gondolja úgy, hogy a korrupció elkerülhetetlen és mindig is létezett. Három európaiból kettõ (67%) szerint a korrupció saját országa üzleti kultúrájának része.
• Az európaiak többsége (67%) nyilatkozott úgy, hogy mindennapi életük során nem érinti õket személyesen a korrupció. Az európaiak csak kis hányada (29%) állítja, hogy személyesen érintettek. Még kevesebben (8%) nyilatkoztak úgy, hogy az elmúlt év során kenõpénz fizetésére kérték õket vagy azt várták tõlük.
• Egy korrupciós ügy kapcsán az európaiak leginkább a rendõrségben (42%) és az igazságszolgáltatási rendszerben (41%), legkevésbé pedig a politikai képviselõkben (6%) bíznak, hogy segítségükre lennének.