Több éves mélyponton van a megtakarításokkal rendelkezõk aránya, a legtöbben váratlan kiadásokra tesznek félre, az öngondoskodás és a gyerekek jövõjére való takarékoskodás egyre inkább háttérbe szorul - közölte a GfK Hungária csütörtökön Retail Banking Monitor felmérésének adataira alapozva.

Sokan még mindig a párnát választják

A megtakarítási formákkal szemben elvárás a viszonylagos biztonság, rugalmasság és mobilizálhatóság. Továbbra is a bankbetét a vezetõ megtakarítási forma, a megtakarítók több mint 60 százaléka pénzét valamilyen betétben tartja. Érezhetõen csökken az életbiztosítások és önkéntes nyugdíjalapok népszerûsége, 2011-ben a megtakarítók kevesebb, mint egynegyede rendelkezett valamelyikkel e két hosszabb távra szóló termék közül – olvasható a közleményben. Majd minden hatodik személy készpénzben halmozza fel a hónap végén megmaradt összegeket.

A megtakarítási szokások változását több tényezõ alakítja: függ a jövedelmi lehetõségektõl, a kockázatvállalási hajlandóságtól, a megélhetési költségek, illetve az általános fogyasztói bizalom alakulásától is. A nehezen kiszámítható gazdasági környezet, a valutaárfolyamok és a fogyasztói árak emelkedése nem kedvezett a családok megtakarítási helyzetének.

Mire spórol a magyar?

Az elmúlt négy év adatai alapján továbbra is a váratlan kiadásokra való felkészülés a legfontosabb (59 százalék). Lényegesen kevesebben tudnak spórolni a gyerekek jövõjére, míg 2008-ban és 2009-ben még 39, illetve 40 százalék, az elmúlt két évben már csak 34, illetve 35 százalék. A nyugodt nyugdíjas évek biztosítását tavaly 34 százalék jelölte meg megtakarítási célként, az azt megelõzõ három évben 34, 37, illetve 33 százalék.

Lakásfelújításra az utóbbi két évben a megkérdezettek 16 százaléka takarékoskodott, míg az elõzõ két évben 22, illetve 19 százalék. Lakásvásárlásra 2008-ban 16 százalék gyûjtött, 2009-ben, a válság kitörését követõ évben 12 százalék, az utóbbi két évben egyaránt 14 százalék.

Az utóbbi négy évben leginkább az üdülési, az autóvásárlási célú megtakarítások szorultak érezhetõen vissza - négy év alatt 15-rõl 10, illetve 9-rõl 5 százalékra -, de kevesebben gondolhatnak arra is, hogy mûszaki cikk vásárlása céljából tegyenek félre (a 2008. évi 8 százalékkal szemben tavaly 3 százalék).

A GfK Hungária Retail Banki Monitor (RBM) kutatása 1995 óta vizsgálja folyamatosan a magyar banki és pénzügyi piacot. A kutatás kéthavonta 1000 fõs reprezentatív felmérés keretében vizsgálja a banki termékek használatának és a bankok ismertségének, megítélésének jellemzõit.