\"A gépjármû-biztosítási csalások leggyakoribb esetei a megrendezett autóbalesetek, a valós balesetek bekövetkezése után visszamenõleges idõponttal megkísérelt biztosítási szerzõdéskötések, szándékos törés, meglévõ sérülés tovább törése, fiktív gépjármû-javítási számlák benyújtása, illetve a jogos igénynél magasabb összegû kártérítés igénylése\" - mondta Horváth László, a Generali biztosításvizsgálati csoportjának vezetõje, aki szerint a csalásgyanús ügyek jelentõs részét sikerül kiszûrnünk még a kifizetés elõtt.

Jelentõs számban fordul még elõ casco-csalás oly módon, hogy a jármûvet a tulajdonos tudtával és megbízásával eladják, ellopatják vagy szétszerelik, és alkatrészként értékesítik, majd megkísérlik felvenni a biztosítótól a lopáskár utáni kártérítést.

A Generalinál kockázatelemzési monitoringrendszer szûri ki a gyanús károkat, amelyeket saját vizsgálati csoport vagy megbízott külsõ szakértõ vizsgál, de sok esetben a rendõrséget is bevonják. A Generali \"vizsgálati csoportja évente 1000-1500 ellenõrzést indít, ennek nyomán évi több mint 200 biztosítási csalást derítenek fel, az emiatt elutasított kárigények értéke évente mintegy 800 millió forint\" - tette hozzá Horváth László.

\"Nem túl bonyolult egy autót vagy motort törött alkatrészekkel felszerelni, hogy valódinak tûnjön a baleset, de ahhoz, hogy elhitessék a biztosítóval, elõször is szükség van olyan rendõrökre, akik benne vannak, és felveszik a jegyzõkönyvet, mert a nyomokból meg tudják állapítani, hogy megrendezett-e a baleset\" - mondta az esetrõl egy neve elhallgatását kérõ autószerelõ, aki szerint a kamubalesetek 10-15 évvel ezelõtt mûködtek igazán.

\"Az utóbbi években nagyon dörzsöltek lettek a biztosítók, amelyek sok új szabályt is bevezettek, hogy elkerüljék a csalást. Például csak akkor fizetnek, ha a kinyílt légzsákot levágják, hogy a kormányt ne lehessen egy másik autóba beszerelni, mint friss balesetes alkatrészt. Vagy a törött üvegbe belekarcolják a biztosító nevét, hogy ne tudják újrahasznosítani, és még több ilyen trükkel próbálják meg elkerülni a csalásokat\" - mondta egy másik, ugyancsak neve elhallgatását kérõ autószerelõ.

Egy jelentõs piaci részesedéssel rendelkezõ magyarországi biztosító névtelenséget kérõ kárrendezési vezetõje szerint az \"uniós statisztikák szerint a biztosítási kárbejelentések mintegy 10-15 százaléka csaláson vagy valamilyen egyéb visszaélésen alapul, ami nagyjából megfelel a hazai viszonyoknak is. Az utóbbi évtizedben sokat tettünk azért, hogy kiszûrjük a szélhámosokat, akik nemcsak a bejelentõk, hanem a kárfelmérõk között is voltak szép számmal\".

\"A törött alkatrészek ismételt felhasználása ellen mi úgy védekezünk, hogy egyszerûen megsemmisítjük a sérült és cserére felvett alkatrészeket. Gyanús esetekben külsõs magánnyomozókat bízunk meg az ügy hátterének felderítésére, a kárfelmérõ kollégákat pedig rendszeresen ellenõrizzük, akár félévente is áteshetnek hazugságvizsgálaton, hangmintákat is elemzünk, de a legfontosabb, hogy statisztikákat vezetünk az egy fõre esõ kárkifizetésekrõl, és ha valakinek kiugróak az értékei, annak utánajárunk\" - mondta a kárrendezési vezetõ.

A belsõs visszaélések ellen találták ki azt a módszert is, hogy a kárfelmérõ kollégák egy véletlenszerû algoritmus alapján kapják az ügyeket, \"ami azért fontos, mert korábban sok esetben pont akkor jelentették be a káresetet, amikor tudták, hogy az ismerõs kárfelmérõ fogja kezelni az ügyet\".