A bizottság meghallgatta a MÁV ÁBE tagokat képviselõ, és az alkotmánybírósági eljárást kezdeményezõ Indra Egyesület elnökét, a kormány képviselõjét, viszont a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) képviselõje, a kormánypárti tagok tartózkodása miatt nem kapott szót.

Simon Gábor, a bizottság elnöke úgy vélte, hogy a megoldás közös felelõsség és helytállás lesz, amelyben szerepük lesz az egyesületi tagoknak, az államnak és a biztosítóknak is.

Pintér György, az Indra elnöke a helyzetet vázolva elmondta, egyes bíróságok - egyetemleges felelõsség alapján - a volt MÁV ÁBE tagokat kötelezték arra, hogy fizessék meg az általuk okozott, de a biztosítójuk által ki nem fizetett károkat, holott a károkozás idõpontjában volt érvényes kötelezõ gépjármû felelõsségbiztosításuk. Más bíróságok ezzel ellentétesen döntöttek.

Az elnök véleménye szerint három megoldás körvonalazódik: a volt MÁV ÁBE tagokat pótbefizetésre kell kötelezni, a kgfb törvény szerinti kártalanítási alapból fizetik ki a károkat, illetve az állam - a költségvetésbõl - rendezi a károkat.

Náthán Roland, a Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügypolitikáért felelõs helyettes államtitkára a kockázatközösség mérete alapján szintén az államot, az összes biztosítottat, illetve a volt MÁV ÁBE tagjait jelölte meg helytállóként. Erre reagálva mondta Simon Gábor azt, hogy valószínûleg megosztott lesz a felelõsség.

A kgfb törvény alapján töltõdõ MABISZ kártalanítási alapban jelenleg 2 milliárd forint van, amely jog szerint nem használható fel a törvény elõtt született - így a MÁV ÁBE-t terhelõ - kötelezettségek kifizetésére. A MÁV ÁBE esetében a hiány 7 milliárd forint, így ha olyan döntés születik, hogy a volt tagok adják össze a pénzt, akkor a 160 ezer tagnak fejenként 40-50 ezer forintot kell leszurkolnia.

Az ülésen elhangzott az is, a kormány még nem döntött arról, hogy maga kezdeményezi az Alkotmánybíróság által elõírt törvény meghozatalát, vagy a parlamentre hagyja ezt.