Az Alkotmánybíróság (Ab) keddi határozatában felszólította az Országgyûlést, hogy 2012. június 30-ig jogszabályban rendezze a MÁV Általános Biztosítási Egyesületnél (ÁBE) biztosítottak ügyét. A testület szerint az Országgyûlés mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet idézett elõ azzal, hogy nem szabályozta a 2010. január 1-je elõtt felszámolás alá került biztosítóval kötött kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosítási szerzõdésen alapuló kártérítési igényeknek a kockázatközösség elvén alapuló érvényesíthetõségét.

A testület úgy vélte: a biztosítókra és a kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosításra vonatkozó jogszabályok megalkotásával, valamint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) ellenõrzési és felügyeleti jogosítványainak megteremtésével a jogalkotó eleget tett a jogbiztonság követelményének. Önmagában az, hogy ezek az eszközök nem bizonyultak elegendõnek egy biztosító egyesület fizetésképtelenségének elkerüléséhez, nem minõsíthetõ alkotmányellenes súlyú mulasztásnak. Az Ab ezért elutasította a Kártalanítási Alap visszamenõleges hatályát hiányoló indítványt.

Az Ab ugyanakkor a konkrét esetben a MÁV ÁBE-nél biztosított károkozók és az általuk okozott károkkal érintett károsultak szempontjait külön mérlegelte a határozat meghozatalakor. Hivatalból eljárva kimondta: a gépjármû-felelõsségbiztosítás kötelezõ jellege miatt a biztosítottak alapos okkal számíthattak arra, hogy a károkat nem nekik, hanem a biztosítónak kell megtérítenie. Emellett a közlekedés minden résztvevõje - így a károsultak is - bízhattak abban, hogy baleset esetén a biztosítók megtérítik a kárukat.

Az okozott kár megtérítése nem függhet a károkozó vagyoni helyzetétõl, a kötelezõ felelõsségbiztosítás zárt rendszere éppen ennek az elkerülésére hivatott - olvasható a közleményben. Az Ab hangsúlyozta, hogy amikor a jogalkotó több millió üzemben tartót érintõ szerzõdéskötési kötelezettséget ír elõ, akkor a jogbiztonság követelményébõl fakadóan olyan szabályozást kell alkotnia, amely kellõ törvényi garanciákat tartalmaz egy biztosító fizetésképtelenné válása esetére is.

Minderre tekintettel az Ab megállapította, hogy ebben a konkrét esetben a jog utólag sem nyújtott kellõen hatékony védelmet a károsultaknak és a károkozóknak. Ezért a testület hivatalból eljárva a jogalkotó mulasztását állapította meg, és felhívta az Országgyûlést, hogy jogalkotói feladatának 2012. június 30-ig tegyen eleget. Ezzel összefüggésben az Ab rámutatott arra, hogy a jogalkotó többféle módon is orvosolhatja a mulasztást: például egy, a felelõsségbiztosítók által erre az esetre képzett másik pénzalapból kielégítést lehetõvé tevõ szabályozással, vagy valamennyi volt MÁV ÁBE-biztosított számára elõírt pótbefizetési kötelezettséggel, avagy saját elhatározása alapján az állam közvetlen helytállása útján, esetleg ezeket kombinálva.