Dr. Dózsa Csaba, a Miskolci Egyetem docense az egészségügy helyzetérõl, valamint a megoldási és továbblépési lehetõségekrõl tartott elõadást. A legfontosabb kihívásoknak a demográfiai trendeket, a fogyasztói jogok érvényesülését, a fogyasztói elvárásokat, a technológiai innovációt, valamint a 2004 óta folyamatosnak nevezhetõ kiadáskorlátozó kormányzati politikákat nevezte meg.

Az egészségügyben a bevételi oldal forradalmi átalakuláson ment keresztül az elmúlt években, a munkáltatói terhek minimálisra csökkentek, míg az egyéni terhek 3%-ról, 8%-ra emelkedtek. Új adók is megjelentek, mint a népegészségügyi termékadó, vagy a baleseti adó. Kiadási oldalon nagy változás ezzel szemben nem következett be, a gyógyító-megelõzõ kiadások GDP-hez mért aránya 2,7%-on áll, ahol 2000-ben is. Régiós összehasonlításban az egészségügy közpénzbõl finanszírozott része hazánkban Szlovákiához képest magasnak (ott 65%), Lengyelországhoz (72%) képest valamivel alacsonyabbnak mondható, 70%-os.

A Széll Kálmán Terv értelmében a jövõben gyógyszerre kevesebb, gyógyító-megelõzõ ellátásra – amelybe az egészségügyi dolgozók bére is beletartozik – valamivel több jut majd.

Dr. Dózsa Csaba említést tett a ma zajló kórházak és szakrendelõk államosításáról is, amely véleménye szerint bürokratikus, rugalmatlan szolgáltatást eredményez, melyet túlzott politikai befolyás és puha költségvetési korlát jellemez.

Az ÁFA-emelés, infláció, az import eszközök és gyógyszerek drágulása, a gazdasági válság, vagy az orvosi-rezidensi bérkövetelések mind-mind pénzügyi nyomást gerjesztenek. Ugyanakkor az egészségügy számára nyitott lehetõségekrõl is említést tett a Miskolci Egyetem docense. Ide sorolta a lehívható EU-s támogatásokat, az Új Széchenyi Terv által támasztott lehetõségeket, a belsõ hatékonysági tartalékok feltárását, a magánfinanszírozás bevonását, valamint a költséghatékony megoldások kidolgozását, amilyen az otthoni ellátás feltételeinek megteremtése is. Paradigmaváltást sürgetett az egészségügyben a szakember, aki szerint betegekbõl ügyfeleket kell csinálni.

Az eredményesség alapú finanszírozást, szogláltatásvásárlást szintén kitörési pontként említette meg. Ez az eredményesség finanszírozásba történõ beemelését jeleni, ahol az egyes gyógyszerek éveken át tartó monitorozásából levont következtetések alapján dõl el a finanszírozás további alakulása.

Fontos elemként említette az egynapos beavatkozások arányának növelését, amely hazánkban alig éri el a 20%-ot, míg Nyugat-Európában 40-60% körüli az arányuk.