Észtországban jelenleg a munkavállalók mindössze 10%-a rendelkezik munkáltatói egészségbiztosítással, amely a teljes biztosítási díjbevételnek csupán 2%-át adja. Az egészségügyi finanszírozás mindössze 1%-a származik a magánszektorból, így a magán-egészségbiztosításnak nincs érdemi szerepe az egészségügyi kiadások növekedésében – hangsúlyozta az Észt Biztosítási Szövetség (EKsL). A szervezet szerint időszerű lenne a lakossági egészségbiztosítás ösztönzéséről szóló szakmai párbeszéd.

Andres Piirsalu, az EKsL igazgatósági tagja kiemelte: felül kell vizsgálni a jelenlegi adókedvezményi határt. Jelenleg egy munkáltató évente 400 eurót költhet adómentesen dolgozója egészségére, azonban ez az összeg több mint hat éve változatlan, miközben az egészségügyi szolgáltatások költségei jelentősen emelkedtek. A drágulás következtében a biztosítók kénytelenek szűkíteni a biztosítási fedezetet, mert a rendelkezésre álló támogatás már nem fedezi a megemelkedett díjakat.

Piirsalu szerint az állam ezzel egyre jobban korlátozza a munkáltatók lehetőségeit az alkalmazottak egészségének támogatásában. Ha a helyzet változatlan marad, a ma még jól működő munkáltatói egészségbiztosítás akár el is tűnhet a piacról, mivel a 400 eurós korlát nem teszi lehetővé megfelelő szolgáltatási szint fenntartását.

A limit emelése azonban az állam számára is előnyös lenne – tette hozzá. A munkáltatói egészségbiztosítás megelőző hatása révén a dolgozók gyorsabban jutnak ellátáshoz, ami csökkenti a későbbi, súlyosabb egészségügyi problémák esélyét, és hosszú távon mérsékli a rendszer kiadásait.