Amennyiben elhúzódnának az újabb nemzetközi hitelcsomagról folytatott tárgyalások, nagy valószínûséggel a devizaadósság egy részét is forintból kell majd, a forintpiac likviditásának erõsítése ezért kulcskérdéssé válhat a következõ idõszakban.

A kormány vizsgálatot indított többek között annak felderítésére, hogy milyen szerepet játszhat a Magyar Posta az állampapír-forgalmazásban, hallani azonban egyéb ötletekrõl is, például hogy okmányirodában is lehet majd számlát nyitni, illetve vezetni, de okostelefonos alkalmazás is készülhet. A Magyar Államkincstárnak (MÁK) a hónap végéig kell kifejlesztenie a Webkincstár-honlapot, illetve több új iroda nyílik majd Budapesten és vidéken is.

A kormány az év elején hirdette meg a stratégiai célt, hogy a magyar államadósság finanszírozásában minél nagyobb szerepet kapjanak a hazai megtakarítók. A nyugdíjpénztári törvény egyik nem kívánt hatásaként az intézményi szereplõi kör erõteljesen leszûkült, így a lakossági megtakarítások bevonása vált kézenfekvõ megoldássá, ez azonban nem olyan egyszerû feladat, hiszen a hagyományos megtakarítási formák területén egyre élesedik a piaci verseny.

A közszférában dolgozókat is bevonnák a finanszírozásba, illetve a vállalkozások adó-visszatérítéseit pénz helyett állampapírokban teljesítené az állam. A mögöttes koncepciót csak részben indokolta a nyugdíjbiztosítók kiesése, fontos érv ugyanis, hogy az adósságfinanszírozáshoz minél kisebb mértékben legyen szükség országhatáron kívüli forrásokra.

Az állam abban érdekelt, hogy elsõsorban saját polgárainak tartozzon, akkor ugyanis a kifizetett kamatok visszaforognának a gazdaságba, és csökkenne a külsõ finanszírozásból származó sérülékenység.