\"Egy államilag létrehozott hitelminõsítõ, avagy akár az EU-Bizottság által alapított intézet nem lenne képes megállni a helyét a sikeres amerikai intézetekkel vívott ádáz piaci versenyben\" - jelentette ki Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter.

A politikus, akit a Leipziger Volkszeitung szombati száma idéz, nem tartja elképzelhetõnek hitelminõsítõ intézetek alapítványi üzleti modellben való mûködtetését sem, a jelenlegi német kormány állítása szerint legalábbis \"semmi esetre\" nem lenne hajlandó pénzt áldozni ilyen célra - közölte.

Joachim Poss, az SPD helyettes frakcióvezetõje a közös európai megoldás megtorpedózásával vádolta meg a német pénzügyminisztert. \"Ahelyett, hogy támogatná az európai törekvéseket az angolszász hitelminõsítõktõl való függés felszámolására, inkább elhatárolja magát\" - bírálta a pénzügyminisztert Poss.

Az EU-ban a pénzügyi válság kiteljesedése, 2008 óta téma a hitelminõsítõi piac 95 százalékát uraló és a válság elmélyülésében vétkesnek tartott \"három nagy\" - az amerikai Moody\'s és Standard & Poor\'s, valamint az európai Fitch Ratings - hatalmának megtörése egy új szereplõ piacra léptetésével.

A német Bertelsmann Alapítvány nemrégiben terjesztette elõ egy állami részvétellel mûködõ hitelminõsítõ intézet koncepcióját. Eszerint a nem profitérdekelt tervezett INCRA (International Non-Profit Credit Rating Agency) hitelminõsítõ mûködési költségeit egy 400 milliárd dolláros (306 milliárd euró) alapítvány finanszírozná, amelyben kormányok, vállalatok, más alapítványok és magánszemélyek is részt vehetnének. A Bertelsmann-Stiftung most a G20 tagállamokat kívánja meggyõzni a koncepció magvalósíthatóságáról.

A német kormány azonban már több alkalommal is hangsúlyozta, hogy ellenzi egy hitelminõsítõ intézet létesítését állami támogatással, mivel azt a piac politikai nyomásgyakorlási szándéknak tekintené.

Elõzõleg a Roland Berger tanácsadó cég próbálkozott a hitelminõsítõ létrehozásával, a német vállalat azonban éppen hétfõn közölte, hogy állami segítség nélkül nem sikerült összegyûjtenie az induláshoz szükséges 300 millió eurót.