Õsszel beindulhat a magán egészségbiztosítási piac
2012.05.07
Bár a cégeknek adó- és járulékmentesen köthetnek dolgozóik javára egészségbiztosításokat, a piacot mégis a magánszemélyek befizetései élesztgetik. Néhány hónap alatt 2500-3000 ember szerzõdött a magánbiztosítók által kínált csomagok valamelyikére – írja a Nol.hu.

A magánszemélyek élénk érdeklõdését Oláh Attila, a Mabisz egészség-, baleset- és kockázatelbírálói tagozatának elnöke az egészségpolitikai döntések halogatásának és az ellátórendszer államosításával kapcsolatos híreknek tulajdonítja. A hírek alapján aki teheti, bebiztosítja magát.

Négy cég kínál kiegészítõ egészségbiztosítási csomagokat: a Generali, az Union, az Uniqa és az ING biztosító. Alapszintû csomagjaikban nonstop telefonos orvosi tanácsadást, szûréseket, szakellátáshoz, egynapos sebészethez és diagnosztikai vizsgálatokhoz kapcsolódó szolgáltatásszervezést kínálnak. Ezeket a biztosítók is vásárolják a piacon: javarészt a Medicovertõl és az Advance Medicaltól. Míg a fiatal egészséges felnõttek havi ötezer forintért már köthetnek biztosítást, az idõsebbek és krónikus betegek több tízezer forintot is fizethetnek. A legtöbb biztosító 60 évesnél idõsebbekkel nem is hajlandó szerzõdni.

A cégek eddig nem ugrottak a lehetõségre. 150-200 vállalat kötött húsz dolgozónál többre kiegészítõ egészségbiztosítást – mondja Oláh Attila. Mindezt azzal magyarázta, hogy a vállalatok költségvetése már kész volt, s a biztosítóknak sem volt megfelelõ csomagjuk.Legkésõbb az év végén beindulhat ez az üzletág –állítja, hiszen a cégek már készülnek. Néhány már tendert írt ki, köztük van olyan is, amely a foglalkoztatás-egészségügyet az adókedvezménnyel elérhetõ egészségbiztosítási csomag részeként kezelné. Abban ugyanakkor biztos, hogy teljes kollektívák nem, csak a vezetõk lehetnek a kedvezményezettjei az adómentes biztosításnak.

Õsszel a kormányzat egy törvénymódosításra készül, hogy a biztosítók elsõsorban az állami egészségügyi szolgáltatóktól vásároljanak. A Népszabadság úgy tudja: az új jogszabállyal pontosítanák azt is, hogy mi tartozhat az úgynevezett fizetõs kiegészítõ szolgáltatások közé. Például a háziorvosok csak díjfizetés ellenében állíthatnának ki a biztosítók kérésére beutalót vagy egyéb igazolásokat. Az új szabályozás akadályozná azt is, hogy a biztosítók a közfinanszírozott ellátásokra „tereljék” fizetõs ügyfeleiket, annak ellenére, hogy ez ma is igen ritka.

Oláh Attila elmondta: érzik az elvárást, hogy tereljék vissza a pénzeket az állami rendszerbe, ily módon részt vállalva akár az állami személyzet jövedelmi helyzetének javításában. Ehhez viszont szükség lenne arra is, hogy az ellátók akár kétfelé is számlázhassanak: azt, amiért a magánbiztosító térít, nekik, és azt, amit a tb amúgy is állna, az OEP-nek. Ez az elvárás azonban megoldhatatlan feladat elé állítja az állami rendszert.