Nem egészen másfél évvel ezelõtt vezették be a biztosítók önszabályozás keretein belül az úgynevezett teljes költségmutatót (TKM) a unit linked életbiztosításaikra. Ez gyakorlatilag azt mutatja, hogy megközelítõleg mekkora hozamveszteség éri az ügyfelet egy elméleti költségmentes hozamhoz képest az adott unit linked termék esetében.

A bevezetés idején, 2010 januárjában még minden unit linked életbiztosítás esetében 10 százalék alatt volt a TKM értéke, ma viszont már olyan konstrukciókat is lehet találni, amelyeknél ez a mutató bõven benne jár a két számjegyû tartományban, sõt a legmagasabb értékek tízéves életbiztosításoknál 12 százalék fölött is lehetnek. Akkora éves hozamot ugyanis nem könnyû elérnie a vagyonkezelõnek, amellyel ezeket a költségeket az inflációval együtt maradéktalanul ledolgozza.

A CIG Pannónia szakértõi szerint a TKM nem tud figyelembe venni minden termékinnovációt, ami 2010 eleje óta megjelent a biztosítási piacon, hiába vezettek ezek jelentõs, új ügyfélelõnyökhöz. Hasonló okokra vezetik vissza a TKM emelkedését a Groupama Garanciánál is, ahol úgy látják, bizonyos fejlesztések emelték meg a költségeket egyes biztosításoknál. Megjelentek a különbözõ befektetésvédõ szolgáltatások, vagy az online szerzõdéskezelés lehetõsége. Az Aegonnál pedig úgy vélik, a növekedést sok esetben az eszközalapok vagyonkezelési díjának változása okozta.

A biztosítók mindegyike hangsúlyozza azonban, hogy a TKM mellett mindig meg kell nézni azt is, milyen egyéb szolgáltatásokat tartalmaz az életbiztosítás. Egyes termékeknél eközben sikerült lejjebb szorítani a költségeket, így a TKM is csökkent. Az Aegon a legdrágább unit linked biztosításait megszüntette 2010 eleje óta, és a Groupama Garancia sem növelte a költségeket. A CIG Pannónia szintén igyekszik leszorítani a biztosítások költségét, de azt is elismeri, a termékfejlesztés középpontjában náluk nem a TKM mutatók állnak.