A magyar biztosítóknak Európában példátlan módon a korrigált díjbevétel alapján számított adó csökkenti a profitját, immár 2010 óta – mondta a Napi Gazdaság Online megkeresésékre Sergio Balbino, a Generali Biztosító olasz anyavállalatának ügyvezetõ igazgatója. A Széll Kálmán-terv 2.0 bejelentéskor még az európainak megfelelõ, az olaszországihoz és más országokhoz hasonló biztosítási adó jön létre, azóta azonban kiderült, hogy a magyar biztosítási adó a kormányzati kommunikáció ellenére továbbra sem fogyasztási adó jellegû.

Európa harmadik legnagyobb biztosítójának ügyvezetõje nehezményezte, hogy az új adó bevezetésérõl elõzetesen a tervezetet kidolgozó Nemzetgazdasági Minisztérium nem egyeztetett a Magyar Biztosítók Szövetségével. Ennek következtében számos, a hazai biztosítási piac jövõjét veszélyeztetõ, ráadásul a feltételek teljesítése esetén indokolatlan költségekkel járó megoldás született.

Európa legtöbb országában valóban van adó a nem életbiztosításokon, ám a kontinentális gyakorlat szerint az adó fogyasztási adó jellegû, azaz a díjhoz kapcsolódik, vagyis a biztosítást megvásárló ügyfél fizeti. Az adókivetés, illetve annak mértéke jól jellemzi az adott ország biztosítási piacának fejlettségét: az átlagos biztosítási költés tekintetében az uniótól messze elmaradó régiónkban lényegében nincs adóterhelés a nem életbiztosításokon (csak Szlovákiában van a nálunk is évek óta meglévõ tûzadó). Magyarországon az átlagos (összes, tehát életbiztosításokkal együtt számított) biztosítási költés 300 euró, míg Ausztriában 2000 euró felett van.

A baleseti adó esetében az adókivetés nem okozott komolyabb problémát a biztosítóknak, hiszen azt a saját díjaikon felül kellett kimutatniuk. A kormány új javaslata ugyanakkor most ezt is megváltoztatja és a baleseti adó esetében is kizárja a fogyasztási adó jellegû kivetést.

Tõkepótlásra lesz szükség

Az új adó egyformán sújtja a régi és az új termékeket, ám míg az új konstrukciókat lehet úgy kialakítani, hogy azok már a biztosítási adóval együtt is megfelelõek legyenek, a régebbi termékekre egyszerûen nem lehet ráhúzni az adóterhet - hiszen azok kialakítása még enélkül történt.

A szakértõk szerint a feltörekvõ biztosítók szinte kivétel nélkül veszteségessé váltak az unikális bankadó, illetve a piaci visszaesés miatt. Mindez azt jelenti, hogy számukra a saját portfólió fenntartása jelent majd igazi feladatot, márpedig egy tõkepótlásra szoruló biztosító aligha kergethet merész álmokat.

Ráadásul a biztosítókra még indokolatlan többletterhek is rakódnának: az adó feltüntetése nélkül ugyanis az alkuszi jutalékot is az adóval emelt összegre kellene kifizetni, ráadásul az iparûzési adó alapjába is beleszámítana a költségvetésnek fizetett adó.

A fentiekbõl következõen komoly a veszély, hogy az adóval – átterheléssel vagy anélkül – a biztosítottak járnak majd rosszul, a jövõben ugyanis azonos kockázatokra bizonyosan többet kell majd fizetniük az ügyfeleknek. Borítékolhatóan komoly mértékben megugrik majd az alulbiztosítottság, ez pedig azzal jár majd, hogy komolyabb káresemény esetén a társadalom (állam) lesz kénytelen nagyobb mértékben viselni a terheket.