A négy fõ célkitûzés köré épülõ európai fogyasztóügyi stratégia a következõ módokon igyekszik növelni a bizalmat: a fogyasztók biztonságának megerõsítésével; a fogyasztók ismereteinek növelésével; a jogérvényesítés javításával és a jogorvoslat biztosításával; a fogyasztói jogok és politikák társadalmi és gazdasági változásokhoz történõ igazításával. Számos olyan kulcsfontosságú intézkedést is felvázol, amelyet 2014-ig végre kell hajtani.

„Ahhoz, hogy az Európai Unióban növekedést érjünk el, versenyképes kínálatra és erõs keresletre van szükség. Ezért az uniós politikákban a fogyasztóknak ugyanolyan fontos szerepet kell betölteniük, mint a vállalkozásoknak. Az európai gazdaság fellendítéséhez bizalomteljes fogyasztókra van szükségünk”, mondta Viviane Reding, a Bizottság alelnöke és az EU jogérvényesülési biztosa. „Ösztönözni szeretnénk a határokon átnyúló online vásárlást, ezért kell az EU-nak és tagállamainak a fogyasztói jogokat a digitális korhoz igazítani. A fogyasztói jogokról szóló irányelvvel és a modernizált adatvédelmi szabályokra irányuló javaslattal megtettük az elsõ lépéseket az online fogyasztók bizalmának erõsítése felé. Következõ lépésként a Bizottság a szervezett utazásra vonatkozó 1990-es uniós szabályozás modernizálását tervezi, figyelembe véve, hogy ma már egyre többen az interneten foglalják le nyaralásukat. Új törvényeknél azonban több kell ahhoz, hogy az egységes digitális piac a fogyasztók javát szolgálja. A tagállamoknak fokozniuk kell az uniós szabályok gyors és bürokráciamentes végrehajtását, hogy 500 millió fogyasztó számára kézzelfogható valósággá válhassanak a fogyasztói jogok.”

„A jelenlegi gazdasági környezet erõs fogyasztóügyi politikát követel meg. Az 500 millió európai fogyasztó jogainak erõsítése nagyban hozzájárul majd az európai gazdaság növekedéséhez”, mondta John Dalli egészségügyi és fogyasztópolitikai biztos. „A ma elfogadott stratégia célja a fogyasztók jogainak erõsítése és bizalmuk növelése azáltal, hogy az aktív piaci részvétel eszközeivel ruházzuk fel õket, melyek révén élhetnek a választás jogával, és biztosak lehetnek jogaik érvényesítésében. Ez például az egységes piacon hozzáférhetõ termékek és élelmiszerek biztonságát biztosító uniós keret felülvizsgálatával, a tagállami hatóságokkal szorosan együttmûködve az európai fogyasztóvédelmi törvények végrehajtásának felgyorsításával érhetõ el, az Európai Fogyasztói Központok Hálózatán keresztül több támogatást nyújtva a külföldön vásárló fogyasztóknak, valamint annak biztosításával, hogy a fogyasztói érdekeket szisztematikusan integrálják a háztartások számára gazdasági szempontból legfontosabb uniós politikákba.”

Az európai fogyasztók a világ legerõsebb fogyasztói jogait és fogyasztóvédelmét élvezhetik, legyen szó a veszélyes termékekkel szembeni védelemrõl, a félrevezetõ hirdetésekrõl, a kiszámíthatatlan roaming költségekrõl, a kétes online gyakorlattól, vagy a problémák esetén igénybe vehetõ támogatásról. Az alternatív vitarendezésre és a jogviták online rendezésére irányuló jelenlegi javaslatoknak köszönhetõen a problémamegoldás gyorsabbá és könnyebbé válik, kisebb költségek mellett. Egy másik példa a kis értékû követelések európai eljárása, amely egyszerûsíti és gyorsítja a legfeljebb 2000 € értékû követelések rendezését, illetve csökkenti ezek költségeit.

2013-tól az e-Justice portal (európai igazságügyi portál) segítségével a fogyasztók bármelyik hivatalos nyelven online ki tudják tölteni a kis értékû követelések eljárásához szükséges elektronikus ûrlapokat, ezzel idõt és fáradságot takarítva meg.

Jóllehet az Európai Unió igen sok fogyasztóvédelmi jogszabállyal rendelkezik, és számos uniós szakpolitika fontos részét képezi a fogyasztói dimenzió, átfogó keretre van szükség, amely az olyan elõttünk álló kihívásokkal is szembenéz, mint a mindennapi élet digitalizálásából adódó nehézségek, a fogyasztás fenntarthatóbb formái felé való elmozdulás vágya, valamint a kiszolgáltatott fogyasztók sajátos szükségletei.

Négy fõ célkitûzés

Az európai fogyasztóügyi stratégia olyan intézkedéseket hirdet meg, amelyek célja az uniós növekedési stratégia, az Európa 2020 stratégia céljainak elérése. Más kezdeményezésekre épül, illetve kiegészíti azokat, például az uniós polgárságról szóló jelentésre, az egységes piaci intézkedéscsomagra, az európai digitális menetrendre, és az erõforrás-hatékonysági ütemtervre. Ezért négy fõ célkitûzés köré épül, melyek a fogyasztók bizalmát igyekeznek erõsíteni.

• A fogyasztók biztonságának megerõsítése: az árukra, szolgáltatásokra és élelmiszerekre vonatkozó szabályozási keret megerõsítése és a piacfelügyelet hatékonyabbá tétele.
  
• Az ismeretek javítása: hogy megbirkózhassanak a piacok növekvõ komplexitásával, ahol a fogyasztóknak megfelelõ eszközökre és információra van szükségük a fogyasztói hitel valódi költségétõl a fogyasztói panaszok megfelelõ helyre történõ benyújtásáig. Ez a fogyasztók és kereskedõk számára egyaránt fontos, és a fogyasztói szervezetek szerepe kulcsfontosságú.
  
• A jogérvényesítés javítása és a jogorvoslat biztosítása, amelyek nélkül a gyakorlatban nem létezhetnek jogok. Ez annál is inkább releváns, mivel az európai fogyasztók által elszenvedett kár, mely a panaszokra okot adó problémákból ered, körülbelül az EU GDP-jének 0,4 %-át teszi ki. A Fogyasztóvédelmi Jogérvényesítõ Hálózat szerepe is nagyon fontos.
  
• A szakpolitikáknak a társadalmi változásokhoz, és a mindennapi élethez való hozzáigazítása: a fogyasztóvédelmi jogot a digitális korhoz kell igazítani, és kezelni kell azokat a problémákat, amelyekkel a fogyasztók online szembesülnek; a kiszolgáltatott fogyasztók szükségleteire is oda kell figyelni; könnyebbé kell tenni a környezettudatos döntések meghozatalát.
  

Öt kulcsfontosságú ágazat

A stratégia az alábbi kulcsfontosságú ágazatokban támogatja a fogyasztók érdekeit:

• Élelmiszer: a fenntarthatóságot és a biztonságot biztosítani kell.
  
• Energia: a liberalizált piacokon a fogyasztóknak összességében a legelõnyösebb ár-értékarányt kell kapniuk, és hatékonyabban kell gazdálkodniuk az energiával.
  
• Pénzügy: a fogyasztók pénzügyi érdekeit meg kell védeni, és olyan eszközökkel kell ellátni õket, amelyekkel megfelelõen tudják kezelni a pénzügyeiket.
  
• Közlekedés: a jogszabályokat hozzá kell igazítani az új utazási szokásokhoz, és a fenntartható mobilitást támogatni kell.
  
• Digitalizálás: kezelni kell azokat a problémákat, amelyekkel a fogyasztók online szembesülnek, és a virtuális térben is biztosítani kell védelmüket.