Tavaly októberben és novemberben még a jelentkezõk több mint 80 százaléka teljesítette az elvárásokat, ez év februárjában viszont alig több mint felüknek, júniusban pedig még harmaduknak sem sikerült a megmérettetés.

A hitelintézeti törvény szerint július 1-jétõl pénzügyi közvetítõi munkát csak az végezhet, akinek szakirányú felsõfokú végzettsége vagy középiskolai végzettsége és elõírt szakképzettsége van.

A hitelközvetítõ vállalkozások 2006-ban váltak jelentõssé. A Magyar Nemzeti Bank szerint 2005-ben a jelzálogalapú hiteleknek mintegy 30 százalékát értékesítették ügynökök, egy évvel késõbb már 55 százalékát, és több banknál a teljes ügynöki értékesítés 30-40 százaléka a három legnagyobb forgalmú ügynökhöz kötõdött. Már 2006-ban a K&H Bank hiteleinek felét, az Allianz Bank pedig lakossági hiteleinek 66 százalékát ügynökök és hitelközvetítõk útján szerezte.

A hitelközvetítõk és -ügynökök térnyerésének komoly veszélye a bankok számára, hogy a fióki értékesítésûnél rosszabb minõsítésû hiteleket közvetíthetnek, vagyis romolhat a bankok hitelportfóliója. A kereskedelmi bankok körében végzett jegybanki felmérés eredményei alapján az ügynöki értékesítésû jelzáloghiteleknél a kilencven napot meghaladó késésben levõk aránya több mint kétszerese a fióki értékesítésben kihelyezett hiteleknél tapasztaltnak.

Az adósoknak azért elõnyös hitelközvetítõt igénybe venni, mert az segít választani a hitellehetõségek között. Ám mivel az ügynökök a hitelfolyósító banktól is kapnak bevételt, az adósnak nem feltétlenül a legmegfelelõbb terméket ajánlják.
A bank az ügynökökön, hitelközvetítõkön keresztül új ügyfeleket érhetnek el. Ez különösen fontos lehet azon hitelintézetek, amelyeknek nincs kiterjedt fiókhálózatuk. Ám az így szerzett ügyfelek drágábbak és az ügynökök felkészültségére a bank kisebb hatással van, mint a saját alkalmazottaira.