A 2025 és 2026 közötti időszakban 353 százalékkal emelkedett a feltört felhasználói fiókok, 153 százalékkal pedig a zsarolóvírusos támadások száma Romániában. Az adathalász incidensek 70,6 százalékos növekedése és a telefonos csalások magas aránya egyaránt arra figyelmeztet, hogy a vállalatok kiberbiztonsági kitettsége egyre összetettebb. Az Aon Románia szerint a védekezés mellett a gyors helyreállításra és az üzletmenet folytonosságának biztosítására is nagyobb hangsúlyt kell helyezni – írja a román biztosítási szakportál, az 1asig.ro.

A romániai vállalatoknál a vizsgált időszakban több mint 25 millió kiberbiztonsági eseményt regisztráltak. A phishing támadások száma 70,6 százalékkal nőtt, miközben a 2026 első félévében jelentett incidensek 42 százaléka telefonos csalásokhoz vagy pszichológiai manipulációt alkalmazó, úgynevezett social engineering módszerekhez kapcsolódott. Az adatok arra utalnak, hogy a támadók egyre gyakrabban nem közvetlenül a vállalati informatikai rendszerek gyenge pontjait, hanem az emberi tényezőt használják ki.

A fenyegetések nem korlátozódnak a vállalat saját infrastruktúrájára. A Verizon Aon által idézett adatai szerint 2025-ben a vizsgált adatvédelmi incidensek 44 százalékában volt jelen zsarolóvírus, szemben az előző jelentés mintegy 32 százalékos értékével. Emellett a harmadik felek – például beszállítók vagy szolgáltatók – érintettségével járó adatvédelmi incidensek aránya egy év alatt 15-ről 30 százalékra duplázódott.

A külső szolgáltatók növekvő szerepe különösen fontossá teszi a teljes ellátási lánc kiberbiztonsági kockázatainak felmérését. Egy felhőszolgáltató, egy kritikus beszállító vagy egy alkalmazott felhasználói fiókjának kompromittálódása akkor is súlyos fennakadásokat okozhat, ha a vállalat saját rendszerei megfelelő védelemmel rendelkeznek.

Egyetlen incidens is jelentős pénzügyi veszteséget okozhat

A kibertámadások pénzügyi következményei a kisebb és közepes vállalkozások számára különösen megterhelők lehetnek. A ransomware és az üzleti levelezés kompromittálására épülő Business Email Compromise (BEC) csalások együttesen az ilyen vállalatok kiberbiztosítási kárigényeinek és az azokhoz kapcsolódó költségeknek több mint felét teszik ki. Egy incidens átlagos költsége elérte a 264 ezer dollárt, ami közel 30 százalékos emelkedés az előző évhez képest.

A veszteségek ráadásul messze túlmutathatnak az informatikai rendszerek helyreállításának költségein. Egy támadás termelési vagy szolgáltatási leállást, elmaradó értékesítést, adat-helyreállítási és vizsgálati kiadásokat, jogi költségeket, valamint az ügyfél- és partnerkapcsolatok romlását is eredményezheti. Az Aon által idézett adatok szerint a globális adatvédelmi incidensek átlagos költsége 2026-ban elérheti a 4,99 millió dollárt, ami 12 százalékkal haladja meg az előző évi szintet.

Eugen Anicescu, az Aon Románia vezérigazgatója szerint a kiberkockázatot már nem lehet kizárólag technológiai kérdésként kezelni. Egy vállalat megfelelően védett informatikai rendszerek mellett is sérülékeny maradhat, ha valamely beszállítójánál, felhőszolgáltatójánál vagy egy munkatárs digitális azonosítójánál biztonsági probléma merül fel.

A védelem mellett a helyreállításra is fel kell készülni

Az Aon szerint a vállalatoknak a hagyományos kiberbiztonsági védekezésről a kiberreziliencia erősítésére kell helyezniük a hangsúlyt. Ez nem csupán a támadások megelőzését jelenti, hanem azt is, hogy a szervezetek képesek legyenek gyorsan reagálni egy incidensre, mérsékelni annak következményeit, és a lehető legrövidebb időn belül helyreállítani a működésüket.

Ehhez a saját informatikai infrastruktúra mellett a beszállítói és szolgáltatói kapcsolatok kockázatainak felmérésére, a kritikus üzleti folyamatok azonosítására, valamint a vészhelyzeti és üzletmenet-folytonossági tervek rendszeres tesztelésére is szükség van.

A kiberbiztosítás mindezt kiegészítő eszközként támogathatja. A fedezet feltételeitől függően megtérítheti az incidenskezelés és a helyreállítás költségeit, az üzletmenet megszakadásából eredő veszteségeket, illetve a kritikus beszállítók kiesésével összefüggő károkat is. A biztosítás ugyanakkor nem helyettesíti a megelőzést és a megfelelő felkészülést: a vállalatok ellenálló képessége azon is múlik, mennyire képesek egy támadás után fenntartani vagy gyorsan újraindítani alapvető tevékenységeiket.