A parlament alkotmányügyi bizottsága december közepén terjesztette be azt a módosító javaslatot, amely lehetõséget adott arra, hogy sarkalatos törvényben összevonják az MNB és a PSZÁF feladat- és hatásköreit, ellátásukra pedig új szervezet jöjjön létre. Az alaptörvény átmeneti rendelkezései közé illesztett - december végén elfogadott - szabály alapján az új szervezet elnökét a köztársasági elnök nevezhette volna ki, a két alelnök pedig megbízatásuk végéig a jegybank és a PSZÁF hivatalban lévõ elnöke lett volna.

Az Európai Bizottság a kezdettõl ellenezte a nemzeti bank és a pénzügyi felügyelet összevonásának lehetõségét. A kormány elõbb azt vállalta, hogy erre nem kerít sort Simor András jelenlegi jegybankelnök mandátumának ideje alatt, végül elállt szándékától. Orbán Viktor miniszterelnök ezzel kapcsolatban egy interjúban azt mondta: a kabinet annak ellenére mond le errõl a lehetõségérõl, hogy megítélése szerint hatékonyabb mûködést tett volna lehetõvé. \"Ha ezen múlik Magyarország pénzügyi stabilitása, akkor ezt az összevonást nem hajtjuk végre\" - jelentette ki arra utalva, hogy ez volt az egyik feltétele annak, hogy a kormány megkezdhesse a hiteltárgyalásokat a nemzetközi szervezetekkel.

A többi, a jegybanktörvényt érintõ változásról nem határoz hétfõn az Országgyûlés, miután az IMF/EU-tárgyalásokat tárca nélküli miniszterként vezetõ Varga Mihály kezdeményezésére a parlament úgy döntött, elhalasztja a módosítások zárószavazását. A miniszter a hiteltárgyalások elõkészítése miatt fordult ezzel kéréssel a Fidesz frakcióvezetõjéhez, Rogán Antalhoz. Az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap ugyanis a múlt héten azt jelezte, több kérdésben továbbra is aggályaik vannak az MNB-törvény módosítása miatt.