Zöldfoglalkoztatási stratégiák megalkotására kéri az Európai Bizottság a tagállamokat az OECD zöldgazdaságról szóló tanulmányának bemutatóján. A tagországoknak meg kellene fontolniuk, hogy külön tervet készítsenek a környezetbarát iparágakban dolgozók számának növelésére. Andor László elképzelései szerint ezeket a stratégiákat a jövõre elõször benyújtandó Nemzeti Foglalkoztatási Tervvel együtt kellene benyújtaniuk Brüsszelnek.

Az április közepén bemutatott bizottsági foglalkoztatási csomag a foglalkoztatás bõvítésének lehetõségeit részben a zöld munkahelyek teremtésében látja.

Az OECD hétfõn publikált tanulmányában kifejti, hogy a zöld gazdaság fejlesztése óhatatlanul is a szennyezõ technológiák leépítésével fog együtt járni. A „zöld átmenet” munkaerõpiaci hatásai minden bizonnyal rosszul érinti majd azokat, akik jelenleg a szennyezõ iparágakban dolgoznak.

Melyek a legszennyezõbb ágazatok?

Yves Leterme kifejtette, hogy a világgazdaság 10 legszennyezõbb ipari ágazata felelõs a teljes széndioxid-kibocsátás 90 százalékáért, miközben a munkahellyel rendelkezõknek mindössze 16 százaléka dolgozik ezekben a szektorokban. Ezek az ágazatok: mezõgazdaság, vadászat és erdõgazdaság, halászat, bányászat, villamosenergia és gázipar, szárazföldi közlekedés, légiközlekedés, víziközlekedés, egyéb közlekedési szolgáltatások, utazási irodai aktivitás, üzemanyagipar, vegyipar, más nem fémes ásványi feldolgozás, fémipar.

Az OECD célzott segítséget szeretne nyújtani azoknak, akik a zöld átmenet során elveszíthetik a munkájukat. Az európai gazdaság zöldítése jelentõs számú munkahelyet fog teremteni – vetíti elõre az OECD, mind a megújuló energiák, mind az energiahatékonyság területén, továbbá a zöldenergia-technológiák folyamatos fejlõdése új exportpiacokat is teremthet.

A környezetvédelmi adók növelésének, és a munkaterhek ezzel egyidejû csökkentésének így duplán is lehet jó hatása: a környezetvédelmi elõnyök mellett a gyarapodhat a munkahelyek száma.

Az OECD felhívja a figyelmet arra is, hogy a zöldgazdaságban keletkezõ munkahelyek nem igényelnek majd tömegesen speciális technológiai ismereteket, hiszen „kevés igazán egyedi zöld szakképesítés van a piacon”. Yves Leterme szerint tehát a megszokott szakképzéssel is el lehet sajátítani olyan ismereteket, és lehet szerezni olyan képesítést, amellyel el lehet helyezkedni a most fejlõdõ szektorban.

A Bizottság foglalkoztatási csomagjában szereplõ becslések szerint a megújulóenergia-szektor 3 millió új munkahelyet teremthet 2020-ig, további 2 millió pedig az egyéni energiatakarékossági intézkedések végrehajtásával születhet. A nyersanyagszükségletek 17 százalékos mértékû várt csökkenése 1,4-2,8 millió új munkahelyet hozhat létre.