Az európai képzési célú hitelkonstrukciókat elemezte tanulmányában a Cedefop, melynek fókuszában nyolc kiválasztott ország (Franciaország, Magyarország, Hollandia, Ausztria, Lengyelország, Finnország, Svédország és az Egyesült Királyság) hitelezési rendszerének vizsgálata állt - tudatta közleményében a Diákhitel Központ. A szakértõk és stakeholderek megkérdezésén alapuló analízis öt szempont - hatékonyság, hatásfok, méltányosság, hatások és fenntarthatóság - alapján értékelte a különbözõ diákhitel rendszereket.

A felmérésbõl kiderült, hogy az összes kritériumot figyelembe véve az országos szinten jelentõs hatást gyakorló hitelrendszerek közül Magyarország, Finnország, a Diákhitel bevezetésében pedig Svédország (1917) lett az elsõ.

Rámutattak arra is, hogy míg Magyarországon 65 éves korig kitolódik a törlesztési határidõ, addig Európában a leginkább elterjedt fizetési periódus 10-20 év. A kutatásból kiderül, hogy Magyarországhoz hasonlóan Ausztriában és Hollandiában is a 24-35 éves korcsoportból kerül ki a diákhitelt igénylõk zöme, a többi nyugat-európai országban jellemzõen fiatalabb korban kerülnek kapcsolatba a hallgatók az említett hitellel.

Míg az egy fõre jutó átlagos felvett hitelösszeg Magyarországon 2310 euró körül mozgott 2008/2009-ben, addig ez az összeg Angliában 13 614 euró volt - zárul a közlemény.