A tárcavezetõ szerint ez 10-11 ezer fõvel csökkentheti a közszféra állományát, ami 20 milliárd forintos megtakarítást jelenthet a költségvetésnek. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a Napi Gazdaság kérdésére arról nem adott információt, hogy miként számolták ki ezt a \"konzervatív\" kalkuláción alapuló összeget.

Szakértõk szerint a nagyjából nettó havi 150 ezer, évi 1,8 millió forintos átlagbért alapul véve kellene 10 ezer 62 éves vagy annál idõsebb munkavállalót nyugdíjaztatni. Havi 90 ezer forintos átlagnyugdíjjal számolva így fejenként 60 ezer, évi 720 ezer forintos megtakarítás jöhet ki, a 20 milliárdos megtakarításhoz így 28 ezer fõt kell nyugdíjazni.

A tervek Ádler Judit, a GKI kutatásvezetõje szerint arra utalnak, hogy a 62 évesek kényszernyugdíjazásával felszabaduló státuszokat nem kívánják feltölteni.

Az ágazati létszámok alapján Ádler szerint az egészségügy helyzete a legrosszabb, a háziorvosi és számos más szakterület mûködtetése ma is csak az idõsebb munkavállalók rendszerben tartásával oldható meg. Differenciáltabb a helyzet az oktatásban, a tanulói létszám csökkenése itt indokol némi visszafogást a pedagógusok számában is. A tanárok szakok szerinti eloszlása alapján azonban súlyos hiány mutatkozik például a természettudományos területen. A közigazgatásban pedig már 2005 és 2010 között sor került egy százezres nagyságrendû létszámleépítésre, ezért itt már szûkek az ilyen jellegû tartalékok.

Az eddigi információk alapján feltételezhetõ, hogy a kényszernyugdíjazást csak egy évre tervezi a kormány, a késõbbiekben ugyanis fokozatosan 65 évre emelkedik a nyugdíjkorhatár, a 62 éves limit egy idõ után korhatár alatti nyugdíjazást jelentene – teszi hozzá a Napi.