Algirdas ©emeta, az adóügyért és a vámunióért, valamint az ellenõrzésért és a csalás elleni küzdelemért felelõs biztos így fogalmazott: „Ne ringassuk magunkat illúziókban: az adócsalók igenis a tisztességes embereket megrövidítve gazdagodnak meg, és nélkülözhetetlen bevételi forrástól fosztják meg a tagállamokat. Csak akkor tudunk méltányos és hatékony adózási rendszereket teremteni, ha megálljt parancsolunk ezen tisztességtelen praktikáknak. Megvan a még elszántabb küzdelem iránti politikai elkötelezettség, most itt az ideje, hogy a tettek mezejére lépjünk. 27 tagállam egységeként létszámban már erõsek vagyunk, de csak közös stratégiával, csapatként együttmûködve tudunk valóban rajta ütni a csalókon és adókikerülõkön, és csak így tudunk hozzájutni azokhoz a jelentõs összegekhez, amelyek jog szerint minket illetnek.”
Az európai szürkegazdaság mérete a becslések szerint a tagállamok átlagában a GDP mintegy ötöde, azaz összesen közel 2 billió EUR. Tekintettel a gazdasági globalizációra és a technológiai fejlõdésre, kétség sem férhet hozzá, hogy az egyes tagállamok ez irányú, egymástól elszigetelt erõfeszítései nem fogják meghozni a kívánt eredményt. A közlemény ezért egy olyan háromszintû módszert határoz meg, amelynek segítségével átfogó támadást lehet indítani az adócsalás és az adókikerülés ellen.
Nemzeti szint
A tagállamok legfontosabb feladata, hogy az országspecifikus ajánlásokban foglaltaknak megfelelõen javítsák adminisztratív kapacitásukat az adóbeszedés területén. A Bizottság szorosan nyomon kívánja követni az elért eredményeket, és szükség esetén technikai segítségnyújtást biztosít. A nemzeti hatóságoknak is ösztönözniük kell a teljesítési hajlandóságot, például önkéntes közzétételi programok révén. Olyan uniós eszközök, mint az egyablakos ügyintézés vagy az esetleges adózási internetes portál, szintén hozzájárulhatnak az adózási elõírásoknak való jobb megfeleléshez.
Uniós szint
Az adókikerüléssel szembeni fellépést célzó európai szintû intézkedések hatékonynak bizonyultak. A megtakarítási adóról szóló uniós irányelvnek köszönhetõen a tagállamok például évente 20 milliárd EUR értékû jövedelemrõl osztanak meg a tagállamok egymással információkat a külföldi illetõségû adófizetõkre vonatkozóan.
Napjaink kihívása egyrészt az ilyen típusú együttmûködés elmélyítése, másrészt a közös eszközök megerõsítése. E tekintetben alapvetõ fontosságú, hogy a tagállamok elfogadják a megtakarítási adóról szóló felülvizsgált irányelvet. Ezen túlmenõen néhány új elképzelés is született: közéjük tartozik a határokon átnyúló európai adóazonosító szám bevezetése, egy gyorsreagálási mechanizmus a héa-csalások esetében, valamint a csalásra és az adókikerülésre vonatkozó uniós minimumszabályok és -szankciók.
Nemzetközi szint
Ahhoz, hogy az adókikerüléssel szemben vívott küzdelem igazán eredményes legyen, nemzetközi partnereinknek is megfelelõ, az EU-ban alkalmazottakkal egyenértékû kormányzási szabványokat kell alkalmazniuk. Ebbõl a szempontból kiemelkedõ szerepe van azoknak a meghatalmazásoknak, amelyeket a Bizottság a megtakarítások adóztatásáról szóló, még szigorúbb megállapodások kapcsán a legjelentõsebb szomszédos országokkal való tárgyalások lefolytatásához kért. 2012 vége elõtt a Bizottság új megközelítést fog kidolgozni: „a kenyér és korbács” elvét kívánja alkalmazni az adóparadicsomokkal szemben, továbbá egyedi intézkedéseket vezet majd be az agresszív adótervezõk ellen.
A Bizottság hamarosan hozzákezd a mai napon kiadott közleményben ismertetett elképzelések kidolgozásához. Még az éve vége elõtt elõ fogja terjeszteni az adócsalás és adókikerülés elleni küzdelemre vonatkozó cselekvési tervét, amelyben már szerepelnek a rövid idõ alatt kifejleszthetõ, konkrét intézkedések. Ezzel egy idõben a Bizottság ismertetni fogja az adóparadicsomokra és az agresszív adótervezésre vonatkozó kezdeményezéseit is.