Az EWENT névre keresztelt projekt a szélsõséges idõjárási körülmények európai közlekedési hálózatra gyakorolt hatásait vizsgálja. A 2009 decembere és 2012 májusa között futó projektet az EU hetedik kutatási keretprogramja (FP7) finanszírozta közel 1,5 millió euró értékben.

A finnországi VTT Technical Research Centre kutatói által vezetett projektben Ausztrália, Ciprus, Norvégia és Svájc is részt vettek. A csapat azt próbálta kiszámolni, hogy az extrém idõjárási körülmények miatt milyen költségek keletkeztek a közlekedési rendszerek, és az azokat használók számára az EU 27 tagállamában.

A projekt eredményeit összefoglaló tanulmány („\'The costs of extreme weather for the European transport systems”) szerint a közlekedési rendszeren belül a közúti forgalom sínyli meg leginkább a szélsõséges idõjárást, és általuk elõidézett közúti balesetek növelik meg leginkább a költségeket, legyen szó akár a javításhoz kapcsolódó anyagi kárról, vagy az áldozatokat terhelõ pszichológiai szolgáltatások költségeirõl.

Szerencsére azonban már látszik a fény az alagút végén, hiszen a kutatók azt jósolják, hogy a jármûbiztonság terén elért fejlõdés csökkentheti a közúti balesetek költségeit, méghozzá 2040 és 2070 között nagyjából felére.

A kutatók arra is rámutattak – meglehetõsen ironikusan – hogy a klímaváltozás okozta hõmérséklet-változások is csökkenthetik a közúti balesetek számát az EU egyes részein.

Ugyanakkor azt is elismerték, hogy meglehetõsen bonyolult pontosan megbecsülni a klímaváltozás hatásait a szélsõséges idõjárási körülményekre. Az észak-európai országokban, ahol a közlekedésben felmerülõ költségek nagy részét a havas, jeges utak adják, az éghajlatváltozás hatására egyre gyakoribbá válhatnak a nagy havazások, növelve ezáltal a közlekedésre nehezedõ költségeket. A dél-európai országok esetében ezzel szemben a szélsõségesen meleg idõjárás, a kánikula akadályozhatja az embereket abban, hogy gyalog, vagy biciklivel közlekedjenek, még nagyobb tömegeket kényszerítve arra, hogy autóba szálljon. A tanulmány arra is rámutat, hogy az aszály homok- és porviharokhoz vezethet, és a hõséget követõ felhõszakadások miatt a földcsuszamlások esélye is megnövekedhet.

A közútitól eltérõ közlekedési típusoknál nem a balesetek jelentik a legnagyobb veszélyt, hanem a késések miatt jelentkezõ költségek, például a légi közlekedésben a szélsõséges idõjárás különösen nagy költségeket eredményez a késéseken keresztül.

Az utakon a teherforgalom viseli az idõvel kapcsolatos költségeket: az EU teherfuvarozói, illetve azok ügyfelei évente mintegy 6 milliárd eurót veszítenek a késések nyomán, ráadásul a tanulmány azt jósolja, hogy ezek a költségek idõvel csak emelkedni fognak. Ez elsõsorban annak köszönhetõ, hogy növekszik a teherszállítási forgalom. Mivel a termelési láncok egyre hatékonyabbá válnak, úgy emelkedik a jelentõsége a szigorú menetrendhez való ragaszkodásnak, hiszen minden késedelem a teljes gyártási lánc számára plusz költségeket eredményez.

A szélsõséges idõjárás által legkevésbé sújtott közlekedési mód a tengeri közlekedés. Sajnos azonban a tengeri szállítás és közlekedés nem jelent megoldást az idõvel kapcsolatos költségek lefaragására, és mint tudjuk, a költséghatékonyság a döntõ tényezõ a szállítási mód kiválasztásánál.

Az ömlesztett rakományt jellemzõen vasúton vagy vízen szállítják. Ez általában ugyan lassabb, azonban az idõjárási kockázatokkal szemben is nagyobb garanciát képes nyújtani. A nagy értékû áruszállítmányokat, amely érzékenyebb a késlekedésre is, továbbra is közúti, vagy légi úton fuvarozzák, amely ugyan gyorsabb, azonban jobban ki is van téve az európai idõjárási jelenségeknek – állapítja meg a jelentés.