Az európai internethasználók 12%-a volt már online csalás szenvedõ alanya, míg 8%-uk személyazonosság-lopás áldozatául esett. Mindazonáltal az internetezõk 53%-a egyetlen online jelszavát sem változtatta meg az elmúlt évek során.

„Ahogyan egyre több ember aknázza ki az internetben rejlõ lehetõségeket és élvezi a digitális gazdaság elõnyeit, nem véletlen, hogy a személyes adatok és az online fizetési mûveletek biztonsága az egyik legaggályosabb kérdéssé vált mindannyiunk számára. Sokkal inkább meglepõ azonban, hogy csupán az európaiak fele védekezik konkrét lépésekkel a számítástechnikai bûnözés ellen” – nyilatkozta Cecilia Malmström, az uniós belügyekért felelõs biztos.

Az összes uniós tagállamból származó közel 27 000 európai polgár megkérdezésével készült felmérésbõl kitûnik, hogy szoros összefüggés áll fenn a számítástechnikai bûnözés veszélyeirõl szóló tájékoztatás, illetve az emberek internetes tranzakciókkal kapcsolatos bizalma között. A banki ügyletek vagy vásárlások interneten történõ intézése iránt kellõ bizalommal rendelkezõk többsége azt állítja, kellõen tájékozottnak érzi magát a számítástechnikai bûnözést illetõen.

„Nem szabad megengednünk, hogy a számítógépes bûnözõk akadályozzanak bennünket az internet zavartalan használatában. Minél inkább tisztában vagyunk a veszélyekkel és tudjuk, hogyan védhetjük meg magunkat, annál teljesebbé tehetjük a digitalizált életünket” – jelentette ki Cecilia Malmström.

A felmérés további fontos megállapításai:

• az internethasználók 53%-a állítja azt, hogy online vásárol árucikkeket és szolgáltatásokat, 52%-uk látogatja a közösségi oldalakat, 20%-uk pedig árucikkeket és szolgáltatásokat értékesít az interneten keresztül
• a válaszadók 29%-a nem meri az internetet pl. online banki mûveletek vagy online vásárlások céljára használni
• 59%-uk érzi úgy, hogy nem ismeri eléggé a számítógépes bûnözés veszélyeit
• 40%-uk aggódik amiatt, hogy illetéktelen személyek hozzáférnek a személyes adataikhoz és azokkal visszaélnek, 38%-uk pedig az online fizetési mûveletek biztonságát tartja aggályosnak

Ez év márciusában a Bizottság javasolta, hogy 2013-ban állítsák fel a számítástechnikai bûnözés elleni küzdelem európai uniós központját (EC3), amely az európai polgárok és vállalkozások számára hivatott védelmet biztosítani az egyre inkább terjedõ számítógépes fenyegetésekkel szemben. A számítástechnikai bûnözés elleni küzdelem európai uniós központja a szervezett bûnözõi csoportok által elkövetett jogellenes online tevékenységekre összpontosít majd, különös tekintettel az elektronikus banki szolgáltatásokra és egyéb pénzügyi tevékenységekre irányuló támadásokra. A központ továbbá igyekszik majd módot találni arra, hogy hatékonyabb védelmet biztosítson a közösségi oldalak profiljainak az elektronikus bûnözéssel szemben, valamint tájékoztatást és elemzéseket nyújtson a nemzeti bûnüldözõ hatóságok számára. Így ez utóbbiak hozzájárulhatnak az internetes személyazonosság-lopásokkal, a gyermekek szexuális kizsákmányolásával és a kritikus fontosságú európai infrastrukturális és információs rendszerekkel szembeni informatikai támadások elleni küzdelemhez.

Az EC3 várhatóan jövõ év januárjában lesz mûködõképes. Az Europol hágai székhelyén jó ütemben halad a központ felállítása, ideértve egy, a számítástechnikai bûnözés elleni küzdelmet szolgáló laboratórium építését, mintegy 30 teljes munkaidõs álláshely létrehozását, valamint kapcsolattartást a központ munkáját szakértõk bevonásával segítõ tagállamokkal. Az elmúlt hónapok során az Europol szintén jelentõsen növelte a számítástechnikai bûncselekményekkel kapcsolatos tagállami vizsgálatokhoz nyújtott gyakorlati támogatást. A központ létrehozásának részeként kapcsolatokat építettek ki a számítástechnikai bûncselekményekkel foglalkozó nemzeti bûnüldözõ egységekkel, valamint a magánszektor kiberbiztonságra és vírusmentesítésre szakosodott szereplõivel.

2010 szeptemberében az Európai Bizottság irányelvjavaslatot nyújtott be az új számítástechnikai bûnözési formák – köztük a nagyszabású számítógépes támadások – kezelésére. Az irányelvjavaslat konkrét intézkedéseket határoz meg, melyek közé tartozik a rosszindulatú számítógépes programok létrehozásának és értékesítésének büntetendõvé tétele és az európai rendõri együttmûködés fejlesztése. A javaslat célja, hogy erõsítse a hálózati zavarokkal szembeni európai fellépést, valamint új súlyosbító körülményeket és magasabb büntetõjogi szankciókat vezessen be. Ezáltal hatékonyabban vehetjük majd fel a küzdelmet az informatikai rendszerek elleni nagyszabású számítógépes támadások egyre növekvõ fenyegetésével és elõfordulásával szemben.

Ezen intézkedéseken túl eljött az ideje, hogy az EU felvázolja elképzeléseit arra vonatkozóan, hogy miként fokozható a virtuális tér biztonsága tágabb értelemben véve. Ezt szem elõtt tartva a Bizottság és az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) jelenleg dolgozza ki a kiberbiztonság európai stratégiáját. A kiberbiztonságra vonatkozó átfogó megközelítéshez nem csupán a hatóságok bevonására van szükség, hanem – a számítástechnikai infrastruktúrák túlnyomó többségét tulajdonló és üzemeltetõ – magánszektor részvételére is. A stratégiának ki kell terjednie számos olyan szakpolitikai területre, amelyet a kiberbiztonsággal kapcsolatos veszélyek és fenyegetések hátrányosan érinthetnek. Olyan intézkedéseket kell magában foglalnia, amelyek többek között az infrastruktúra védelmére és a számítástechnikai bûnözés visszaszorítására, valamint bizonyos külsõ szempontokra – például a virtuális tér szerepe a demokratikus mozgalmakban és kapacitásépítés a harmadik országokban – irányulnak.