A természeti katasztrófák csupán idõlegesen növelik meg a biztosításkötési kedvet, tartós, trendszerû növekedést azonban nem eredményeznek – mondta Tóth István, az Union igazgatósági tagja a Népszabadságnak, aki szerint alapvetõen a hazai pénzügyi kultúra fejlesztésére lenne szükség.
Csermely Tibor, a Groupama Garancia nem életbiztosítási ügyvezetõ igazgatója szerint kiemelten fontos lenne a biztosítási kultúra általános szintjének emelkedése, a biztosításról kialakult sokszor téves felfogás, kedvezõtlen szemlélet megváltozása, valamint a biztosítási szolgáltatás minõségének további javítása.
Hasonló nézeteket vall a K & H Biztosító vezérigazgató-helyettese. Kaszab Attila tapasztalatai szerint munkanélküliség esetén, illetve a hitelek megnövekedett törlesztõrészlete miatt a lakásbiztosítás gyakran esik a rezsicsökkenés áldozatává.
Logikus lépés lenne a biztosítási díjak emelkedése az utóbbi idõben megugró kárkifizetések miatt, ráadásul a biztosítók már évek óta nem emelték díjaikat, sõt ma azonos fedezeti értékek mellett akár negyedannyiért is lehet szerzõdést kötni, mint öt évvel ezelõtt.
Az Aegon Magyarország a Népszabadságnak azt nyilatkozta, nem tervezi a díjak változtatását. Sõt az õsszel indult új termékben a díjtételek és egyes szolgáltatások díjai csökkentek – fogalmazott Szurgyi Nándor, a lakásbiztosítási üzletág igazgatója.
Nem számolnak a lakásbiztosítások drágulásával a Groupamánál sem. Más a helyzet a K&H-nál: Kaszab Attila szerint ha a kárkifizetések nagysága éveken keresztül növekszik, akkor annak hatása lehet a díjakra.
Megfigyelhetõ, hogy évrõl évre nõ az extrém idõjárással járó napok száma. Ez indokolná a díjemelést, különösen, ha a viszontbiztosítások díjai is emelkednek – fogalmazott Tóth István. A piacot azonban az erõs verseny jellemzi, ami az áremelkedés ellen hat.