Egy már elfogadott friss törvénymódosítás alapján egyértelmû, hogy az állami nyugdíjrendszerben még minimum 2015-ig kell várni a nyugdíjszámlák megalkotására.
Az egyéni számlák bevezetése régi ígérete az Orbán-kormánynak, amely a magán-nyugdíjpénztári vagyon államosításakor is elõkerült. A rendszer lényege leegyszerûsítve, hogy mindenki nyomon tudja követni a saját nyugdíjbefizetéseit.

\"A nyugdíjtörvényben foglalt 2 évente 5 éves korcsoportonként elõírt egyeztetést követõen alakul ki az egységes váromány-nyilvántartás\" - válaszolta az Emberi Erõforrások Minisztériuma az [origo]-nak a törvénymódosítás értelmezését firtató kérdésére.

Elsõként az 1955 és 1959 közötti években született biztosítottakkal kezdeményeznek adategyeztetést a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek, a rendszer pedig akkor lesz kész, ha a biztosítottakkal egyeztetett adatok rendelkezésre állnak, amire a most módosított törvény 2014 végéig ad határidõt a kormánynak. Ezt követõen lehet a fiatalabb korosztályok szolgálati idejének és járulékfizetésének történetét egyeztetni, míg végül rendelkezésre állnak valamennyi aktív dolgozó adatai, egységes adatbázisban, a teljes járulékfizetési múlttal.

Ez alapján biztos, hogy éveket kell várni az egyéni nyugdíjszámlákra, holott Selmeczi Gabriella korábbi nyugdíjvédelmi megbízott már 2011 elején azt mondta, hogy 2012 tavaszán létrejöhet a rendszer, és a második Széll Kálmán-terv is ráerõsített erre.

Bár a javaslat szerint a kormány megkezdi a rendszer kialakításához szükséges egyeztetéseket, számos dolog nincs tisztázva. Többek között az sem, hogy melyik szerv felügyeli és mûködteti majd a járulék-nyilvántartási rendszert, ez pedig az egyik oka lehet a csúszásnak.

Egy, a kérdést ismerõ, az [origo]-nak név nélkül nyilatkozó szakember szerint, amellett, hogy a kormány egyelõre képtelen arra, hogy eldöntse, hogy a majdani számlákon nyilvántartott befizetéseket pénzösszegekben vagy pontokban tartsa nyilván, további problémát jelent, hogy tudomása szerint politikai harc dúl a nyugdíjrendszer ellenõrzéséért.

\"Informatikai szempontból önmagában nem lenne bonyolult kiépíteni egy csak a befizetéseket nyilvántartó rendszert. Ehhez hasonlók már ma is mûködnek, akár a bankoknál, akár a közmûcégeknél\" - mondta el az [origo]-nak Varga Zsigmond, a SAP Hungary üzletfejlesztési igazgatója. A dolog bonyolultságát a nyugdíj-megállapítás adja, mégpedig az, hogy a befizetések alapján mekkora nyugdíjra lesznek jogosultak az emberek.

A Századvég Gazdaságkutatónál készült tanulmány szerint az egyéni számlavezetésre való átállás azért roppant körülményes, mert durván 80 millió okmány ugyan rendelkezésre áll elektronikusan feldolgozott formában, de több mint 50 millió dokumentum csak papíralapon van meg (beszkennelve), és ezért nagyon nehezen kezelhetõ. A tanulmány megállapítása szerint emiatt mintegy 4-5 évet venne igénybe az, hogy a nyilvántartásokat alkalmassá tegyék az új rendszerre.