Így védekeznének a takarékszövetkezetek a bedõlés ellen
2012.07.20
Az országos takarékszövetkezeti integrációba tartozó 102 szövetkezeti hitelintézet és három kisbank mögötti intézményvédelmi háló megfelel a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által megfogalmazott elvárásoknak. A védõhálót az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség szerint erõsíti az is, hogy az integráció központi bankja, a TakarékBank is belépett nemrég az integráció intézményvédelmi alapjába, az OTIVA-ba.

Akár 50 százalékos tõkeemelésre is kötelezheti a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a takarékszövetkezeteket, ha nincs intézményvédelmi alapjuk vagy a védõháló túlságosan gyenge. El szeretné érni a felügyelet azt is, hogy kötelezõ legyen az intézményvédelmi tagság. A felügyeleti elvárásoknak megfelel az Országos Takarékszövetkezeti Szövetségbe (OTSZ) tömörült és országos integrációt alkotó takarékok és három kisbank mögé kifeszített védõháló, ezért az OTSZ nem számít jelentõs mértékû többlettõke-követelmény elõírására.

Az OTSZ közgyûlése már május végén döntött arról, hogy az üzleti együttmûködés elmélyítése mellett megerõsíti 20 éves intézményvédelmi rendszerét is. Részben ezt szolgálja az is, hogy az integráció központi bankja, a TakarékBank belépett az integráció intézményvédelmi alapjába, az OTIVA-ba, így a védõháló még szorosabbá vált.
Az intézményvédelmi rendszer erõsítésének az OTSZ szerint több oka is volt. „Egyrészt a válság a takarékszektorban is növelte a kockázatokat, másrészt az üzleti aktivitás növelése is ezt követeli, hiszen nagyobb hitelvolumen – a nagy számok törvénye alapján – több kockázatot termel ki” – hangsúlyozta Varga Antal, az OTSZ ügyvezetõje.

A 105 hitelintézetet tömörítõ Országos Takarékszövetkezeti Szövetség már korábban is kiállt a kötelezõ integrációs és intézményvédelmi tagság mellett, tette hozzá Varga. A takarékok számára ugyanis ezek a szervezetek tölthetik be azt a szerepet, amelyet a kereskedelmi bankoknál a tõkeerõs nagy nemzetközi vagy hazai bankcsoportok.

A több mint 10 milliárd forintos vagyonnal rendelkezõ OTIVA intézményvédelmi funkciójából eredõen folyamatosan monitorozza tagjait és idõben beavatkozik, ha szükség van rá. Ha pedig likviditási probléma keletkezik valamelyik takaréknál, akkor - az integráció révén- mintegy 700 milliárd forint összegû szabad likviditás áll rendelkezésre a feszültség feloldásához. Mindez eddig sikerrel mûködött. Az elmúlt 20 évben nem volt nyilvános takarékszövetkezeti csõd az országos integráció tagjai között. „Egyetlen egy esetben sem kellett az Országos Betétbiztosítási Alaphoz fordulni”­- emelte ki Varga Antal.