A Duna magyarországi szakaszát a következõ napokban elérõ áradás ismét szükségessé teszi a védekezést a lakosság részérõl is, ám a megfelelõ lépések megtételével komoly mértékben csökkenthetõk a bekövetkezõ károk – hívják fel a figyelmet az AEGON biztosító szakemberei.

Az érintett területeken lakóknak az árvízi veszély kialakulása elõtt felvilágosítást kell kérni a polgármesteri hivatalban, vagy a helyi katasztrófavédelmi szervnél a környéken bekövetkezett katasztrófákkal kapcsolatban. Érdemes hallgatni a rádióban vagy nézni a televízióban az árvízzel kapcsolatos híreket, figyelmeztetéseket, hiszen azok fontosak lehetnek a szükséges teendõk felmérése szempontjából. Itt fontos figyelembe venni, hogy az árvízvédelmi készültség fokozatainak erõssége egyenesen arányos, vagyis az egyes fokozat enyhe fokú veszélyt jelez, míg a hármas már nagyon erõset. A legkomolyabb fokozat, a rendkívüli készültség elrendelésére általában csak közvetlen elöntés veszély alkalmával kerül sor.

Az ártéren, vagy annak közelében fekvõ ingatlanoknál a védekezés szempontjából kiemelten fontos az értéktárgyak biztonságba helyezése. Minden mozdítható értéktárgyat a lehetõ legmagasabbra kell helyezni, ahol esetleges elöntésnél sem károsíthatja a víz. Figyelembe kell venni azonban, hogy az épület födémszerkezete esetleg nem tud ellenállni a megnövekedett terhelésnek, ezért azt elõzetesen meg kell erõsíteni, például aládúcolással.

Célszerû a bútorokat ideiglenes állványon elhelyezni, azok tetejére pedig a kisebb tömegû, értékesebb vagyontárgyakat tenni. Az így elhelyezett tárgyakat ajánlatos szilárdan egymáshoz rögzíteni (kikötni), hogy az esetleg beáramló víz ne mozdíthassa el azokat. A nedvességre különösen érzékeny elektromos és elektronikus berendezések mûanyag fóliába csomagolva és a várható vízszintnél magasabban elhelyezve óvhatók meg.

Azokat a tárgyakat viszont, amelyeket nem lehetséges egyéb módon biztonságba helyezni, szilárdan rögzíteni kell a talajhoz, vagy megfelelõ módon le kell súlyozni. Ellenkezõ esetben a víz által sodort súlyos tárgyak (tartályok, hordók, farönkök) a hullámzás hatására az épületek falaihoz verõdve súlyos károkat okozhatnak. Azokat a gépeket, amelyeket nem lehet elmozdítani, és biztonságba helyezni, vízhatlan anyaggal beburkolva, vagy vastagon bezsírozva lehet megóvni, illetve a károsodás mértékét csökkenteni, hogy késõbb könnyebb legyen a tisztítás utáni üzembe helyezés. Elöntés veszélyekor az elektromos hálózatot áramtalanítani kell, a gáz- és vízvezetékrendszer fõelzáró csapját pedig el kell zárni.

Fontos, hogy az ár- és belvízzel veszélyeztetett területeken csak ellenõrzött, vezetékes ivóvizet javasolt fogyasztani, az ásott kutak vizét tilos ivóvízként használni. A veszélyeztetett lakosoknak az esetleges kitelepítésre felkészülve célszerû sürgõsségi csomagot összeállítaniuk. Ebben legyen egy váltás ruha, tisztálkodási szerek, állandóan szedett gyógyszerek, a csecsemõknek tápszer, ruházat, pelenka.

Az elöntött házak lakóterei, az alagsori helyiségek az ár levonulása után alapos takarítás és fertõtlenítés követõen vehetõk újra használatba. A fertõtlenítést viszont csak akkor indokolt végrehajtani, ha a víz a helyiségbõl visszahúzódott.

Az AEGON tapasztalatai szerint viszont már a májusi idõjárási helyzet miatt is több ezer ingatlanban keletkezett kár. „Az ügyfeleink májusban meteorológiai károkkal kapcsolatosan 7646 bejelentést tettek, amelybõl csaknem négyezer viharkár miatt érkezett” – közölte Vereczki András, az AEGON Magyarország vezérigazgató-helyettese. Hozzátette: villámcsapás miatt 2183, jégverés miatt pedig 1125 alkalommal tettek bejelentést az ügyfelek. A legtöbb – összesen közel kétezer – kárbejelentés Budapestrõl és Pest megyébõl érkezett, de közel nyolcszáz alkalommal keresték a biztosítót Borsod és Csongrád, és további 700 esetben Bács-Kiskun megyébõl is. A biztosító által megállapított kárérték – 89 százalékos felmérési hányad után – 205 millió forint.