Létezik-e vajon még egy olyan pénzügyi intézmény, melynek sorsa annyira szorosan kapcsolódik az éghajlatváltozáshoz, mint a viszontbiztosítóké? Ezek a szervezetek közvetlen szerepet játszanak a helyi gazdaságok szélsõséges idõjárási viszonyok, különösen a pusztító szélviharok okozta károk elleni védelmében.

Mára azonban, amikor már a világ politikai vezetõi is elfogadják az éghajlatváltozás és a növekvõ széndioxid-kibocsátás közötti kapcsolatot, az iparág jelentõs szerepet játszik a fenntarthatóság javításának, fõként az alternatív energiaforrások, mint például a tengeri szélerõmûvek létesítésének elõmozdításában.

Ez nem jótékonykodás, vagy greenwash, sõt! A Munich Re, a Swiss Re és a Gen Re is egyre inkább vonzó üzleti befektetési lehetõségként tekintenek az alternatív energiaforrásokra, mellyel hatékonyan diverzifikálhatják portfoliójukat, és a szélnek és egyéb természeti jelenségnek való kitettségüket.

A Munich Re nemrégiben bebizonyította szélenergia iránti elkötelezõdését, miután MEAG Munich Ergo AssetManagement leányvállalatán keresztül megvásárolt három brit szélerõmûparkot.

A biztosítók és viszontbiztosítók számára tehát a globális felmelegedés nem csak kockázat, de lehetõség is, hiszen az új, alacsony széndioxid-kibocsátású technológiák hatalmas növekedési potenciállal rendelkeznek, az új technológiák pedig új, fedezésre váró kockázatokat is jelentenek. Tehát a tengeri szélerõmûvek megvásárlása semmiképp nem nevezhetõ PR-akciónak a (viszont)biztosítók részérõl, sokkal inkább a komplex technológiákhoz kapcsolódó know-how megszerzésérõl szólnak ezek az ügyletek.

Vadul terjeszkednek a szélerõmûparkok

A tengeri szélerõmûvek egyre fontosabb szerepet fognak betölteni a világ energiaellátásában. Európában például az évtized végére várhatóan megtízszerezõdik az erõmûvek kapacitása – derül ki az Európai Szélenergia Társaság (EWEA) adataiból. Ez nagyjából egyenként 5 megawattnyi kapacitású, 8000 szélturbinát jelent.

Ami a beruházások nagyságát illeti, az EWEA becslései szerint a bõvüléshez évente körülbelül 75 milliárd dollárra van szükség 2020-ig. Míg rövid távon a növekedés elsõsorban Európát érinti majd, Ázsia is egyre inkább felzárkózik. 2010-ben Kína több szélenergia-kapacitást telepített, mint bármely más ország, összesen mintegy 50 milliárd dollár értékben. Észak-Amerikában is erõteljesen növekszik a beruházások nagysága, különösen a szárazföldi szélenergia projektek tekintetében.

A befektetõk ugyan elismerik a szélenergia jelentõségét, különösen annak fényében, hogy olyan országok, mint Németország vagy Japán egyre inkább a nukleáris és fosszilis energiahordozók ellen fordulnak, azonban nem fogják tõkéjüket kockáztatni, hacsak nem áll rendelkezésre teljes körû biztosítási védelem számukra, ami megvédi õket az új technológia, és a tenger jelentette kockázatoktól. Ezért a szélenergia piac óriási lehetõséget jelent a biztosítók és viszontbiztosítók számára. A Gen Re várakozásai szerint rövid távon Észak-Európa, azon belül is elsõsorban Németország és az Egyesült Királyság lesznek a növekedés motorjai, hosszabb távon azonban egyéb, nem európai országok, így Japán, vagy akár az Egyesült Államok is fontos piacokká válhatnak. A viszontbiztosító azzal számol, hogy az évtized végére az európai piacokon mintegy 1 milliárd eurónyi díjbevétele keletkezhet a szélerõmûveket biztosító társaságoknak.

A Gen Re nemrégiben bemutatott elemzésében ugyanakkor arra is rámutat, hogy ezek a projektek igen nagy kihívások elé állítják a biztosítókat, nem csak azért, mert az új szélerõmûveket egyre barátságtalanabb helyeken, például az Északi-tengeren állítják fel, mintegy 50 méteres mélységben, ahol az idõjárásnak, a hullámoknak és a sós víznek vannak kitéve, de azért is, mert a befektetõk a fizikai kockázatokon kívül a pénzügyi kockázatok ellen is védelemben szeretnének részesülni.

A fizikai és késedelmes kivitelezésbõl eredõ pénzügyi kockázatokon kívül jelentõs felelõsségi kockázatok is fennállnak a projektek kapcsán. Viharos idõben például elõfordulhat, hogy egy szállítóhajó összeütközik egy tengeri szélerõmûvel, ami súlyos anyagi következményekkel járhat, ha kiderül, hogy az éjszakai fényjelzések nem voltak megfelelõek. A kábelek lefektetése további felelõsségi aggályokat vethet fel, mint ahogy a tengeri élõvilágot érõ lehetséges környezeti károk is.

A Gen Re elsõsorban olyan biztosítókkal dolgozik együtt, akik kifejezetten tengeri szélerõmûvek vagyon- és felelõsségbiztosításával foglalkoznak. Ezzel szemben a Munich Re közvetlenül kapcsolódik a projektekbe, saját biztosítási termék kidolgozásával.

A mûszaki fedezeteken kívül néhány viszontbiztosító pénzügyi fedezetet is kínál a tengeri szélerõmûvekben érdekelt befektetõk számára. Munich Re saját, idõjárási származtatott terméket fejlesztett ki, amely az ellen védi a befektetõt és a piaci szereplõket, ha az idõjárási viszonyok nem elég kedvezõek ahhoz, hogy energiát lehessen belõlük elõállítani. Néhány héten belül a társaság elindítja azon termékét, amely a szélhiány ellen nyújt fedezetet, legfeljebb öt évre. Ez tehát növeli a befektetõk közép- és hosszú távú biztonságérzetét azzal kapcsolatban, ha az idõjárás nem felelne meg az üzleti tervnek.

Figyelembe véve Európa politikai és gazdasági helyzetét, nyilvánvaló, hogy a politikai instabilitás vált az egyik legfõbb veszélyforrássá a megújuló energiaszolgáltatók, és így a biztosítók számára is. Ez azt jelenti, hogy a tengeri szélerõmûveknek politikai támogatásra lesz szükségük ahhoz, hogy bevonzzák a magánszektor befektetéseit, valamint hogy a tervezett beruházások építési ütemterve ne húzódjon el beláthatatlan ideig.

A legnagyobb kihívást az ágazat bõvülése számára ugyanis az jelenti, hogy továbbra is állami támogatásban részesüljenek a zöldenergia beruházások, hogy az offshore szélerõmûvek által termelt energia szállításához szükséges ellátási hálózat fejlesztése ne akadjon el. Ehhez jönnek még hozzá a gyakori jogi kihívások, a palagáz megjelenése, és annak energiaárakra gyakorolt hatása.

Ennek ellenére a viszontbiztosítók, mint a Munich Re, továbbra is jelentõs forrásokat szán az offshore megújuló energetikai technológiák fejlesztésére. Egyik úttörõ projektje például olyan úszó szélturbinák kifejlesztését, és telepítését célozza meg, melyeket meredek partú régiókban, a part mentén lehet telepíteni.

Egy másik fontos és különleges offshore kockázat, amely megoldásra vár, a különleges célú hajók korlátozott elérhetõsége. Ezért a viszontbiztosító most egy olyan biztosítási termék kidolgozásán fáradozik, amely védelmet nyújt a hajókésések ellen, mely a hajók alkalmatlanságából, vagy a rossz idõjárásból fakad.