Az EKB már azon pénzügyi szervezetekrõl – így a nyugdíjpénztárakról és biztosítókról – is adatokat gyûjt, amelyek nem tartoznak a bankok körébe, csupán mintegy közvetítõ szerepet töltenek be a befektetõk és a hitelezõk, és közvetítõi díjért vagy kamatkülönbözetbõl származó jövedelemért cserébe átcsatornázzák a tõkét a hitelezõk felé.

Az EKB igazgatótanácsának egyik tagja, Juergen Stark szerint, ha már korábban is rendelkezésre álltak volna ilyen adatok, úgy elõbb meg tudták volna állapítani az eurózóna hitelezési ciklusában beálló pozitív fordulatot.

Az értékpapírosítást is figyelembe véve a mikrofinanszírozást nyújtó intézmények (MFI) által a nem pénzügyi szervezeteknek nyújtott hitelek állománynövekedése ugyanis már 2010 októberében pozitívba fordult, vagyis néhány hónappal korábban, mint amit a korábbi statisztikák mutattak. Stark szerint ezen adatok ismeretében ráadásul az EKB biztosan nem emelt volna kamatot április elõtt.

Az EKB már meg is kezdte a hegde fund-okról való adatgyûjtést, melyek szintén fontos elemei az árnyék bankrendszernek. Innentõl kezdve negyedévente jelentés fog készíteni az eurózóna értékpapírosítási tevékenységérõl, melyet az EKB honlapján közzé is tesz.

Stark hozzátette: ahogy az európai népesség egyre öregszik, úgy nõ a bankok és nyugdíjpénztárak jelentõsége.