Az elmúlt egy évben az aktív munkavállalók háromnegyede vett igénybe szakorvosi vagy kórházi ellátást, illetve komolyabb kivizsgálást (MR, CT, Pet-CT, Cardio-CT). A megkérdezettek az iskolai ötös skálán 1,89-re értékelték a hazai egészségügy mûködését - mutatott rá az Union legfrissebb felmérése.
A \"kettes alá\" önmagában is éles kritika, de ha a tendenciát nézzük, akkor az is kiderül, hogy sajnos az irány sem pozitív - mondta Bóna Katalin, az Union Biztosító életbiztosítási ügyvezetõ igazgatója. A biztosító által 2008-ban elvégzett hasonló kutatás akkor még azt mutatta, hogy egy fél osztályzattal (2,33) jobb volt a megítélés, pedig már az sem az elégedettséget tükrözte - tette hozzá.
Az ellátással elégedetlen mindenki
A legnagyobb problémát a szakorvosi ellátás színvonalának, mûködésének terén látják a megkérdezettek, 98 százalékuk szerint szükséges elõrelépés ebben a tekintetben, ráadásul döntõ többségük (85 százalék) szerint komoly változás, fejlõdés kell. (A kutatásból az is kiderül, hogy szakorvoshoz egy év alatt egy ember átlagosan két-háromszor fordul.)
Az Union Biztosító szerint az emberek a legfõbb problémát a szakorvosi rendelésekkel kapcsolatban a várakozási idõvel, a körülményekkel és az orvos-beteg kapcsolatban látják. A várakozási idõ két dimenzióban is megjelenik. Egyrészt abban, hogy a jelentkezõ panaszaihoz képest hetekkel késõbbre kap csak idõpontot a beteg, másrészt abban, hogy a vizsgálat napján, a megbeszélt idõponthoz képest is várni kell, átlagosan háromnegyed órát, amíg a szakorvosi rendelésre behívják a pácienst.
A körülményekkel kapcsolatos problémák terén a megkérdezettek a rendelõk komfortosságában, illetve felszereltségében látnak hiányosságokat, amellyel kapcsolatban kétharmaduk fogalmazott meg kritikát.
A rossz kommunkációt kifogásolják a betegek
Az orvos-beteg kapcsolatot érintõen a fõ kritikák a szakorvosok beteggel való kapcsolatára, illetve világos kommunikációjának hiányára vonatkoznak. Ráadásul ezek a problémák rávetülnek a páciensek azon véleményére, amelyet az ellátás szakmai színvonaláról alkotnak, pedig egy átlagember valószínûleg nem is tudja reálisan megítélni az orvos szakmaiságát az ellátás során - jegyzik meg a kutatás készítõi.
Az Union szerint a fenti kritikák egyértelmûen az állami ellátás színvonalával kapcsolatosan fogalmazódtak meg. A megkérdezettek 95 százaléka nyilatkozott úgy, hogy állami/körzeti/önkormányzati szakrendelõben dolgozó szakorvoshoz szokott fordulni, 63 százalék kizárólag ilyen rendelésen volt, 37 százalék veszi igénybe magán szakorvosok rendeléseit is, ezen belül csupán 5 százalék az, aki kizárólag magán szakrendelésre megy, ha szükséges.
Túl drága a magánellátás
A megkérdezettek 95%-a nyilatkozott úgy, hogy állami/körzeti/önkormányzati szakrendelõben dolgozó szakorvoshoz szokott fordulni, 63% kizárólag ilyen rendelésen volt. 37% veszi igénybe magán szakorvosok rendeléseit is, ezen belül csupán 5% az, aki kizárólag magán szakrendelésre megy, ha szükséges.
Valós alternatívaként létezik már olyan – magánemberként vagy a munkáltatón keresztül elérhetõ – privát egészségbiztosítás, amely a körülményeiben színvonalasabb és több emberi odafigyelést, valamint várakozás-mentességet ígérõ szakorvosi ellátást (legyen az magán vagy állami) elérhetõ közelségbe hozza. „A szolgáltatás alapú egészségbiztosítás egyénileg, vagy munkavállalói juttatásként is megoldást kínál a fenti problémákra” - tette hozzá Bóna Katalin.