Az Európai Bizottság felkérésére készült jelentés az amerikai és a brit mellett egy harmadik modellt javasol az európai uniós bankszektor számára a jövõben.

Nem kényszerítenék arra a bankcsoportokat, hogy a mostanihoz hasonló pénzügyi válságok esélyének csökkentésére váljanak meg egyik vagy másik üzletáguktól, azt azonban kötelezõen elõírná számukra, hogy egy csoporton belül jogilag válasszák el egymástól a betétgyûjtésre fókuszáló hagyományos banki tevékenységet a kockázatos pénzügyi mûveletektõl. Utóbbiak közé tartoznak a saját számlás és a származékos termékekkel folytatott kereskedés, melyeket üzletileg és tõkefedezet szempontjából is külön kell választani a hagyományos banki tevékenységektõl.

A jogi szétválasztás csak akkor lenne kötelezõ, ha az egyik vagy másik üzletág jelentõs súlyt képviselne a bank üzleti forgalmában, vagy ezeknek a tevékenységeknek a volumene jelentõs hatással van a pénzügyi stabilitásra. A szakértõk szerint két szakaszban kellene eldönteni azt, hogy egy adott bank számára kötelezõvé tegyék a szétválasztást vagy sem. Elsõ szakaszban azok a bankok „kvalifikálnák” magukat, amelyek esetében a kereskedelmi tevékenység a bank teljes eszközállományának 15-25 százaléka között mozog. A második fázisban a felügyeletek határoznák meg, hogy szükségesnek látják-e a különválasztást azon eszközök arányának függvényében, amelyekre a szétválasztás követelménye vonatkozna. Ezt a küszöbértéket az ajánlás szerint a Bizottságnak kellene „kalibrálnia”.

Erkki Liikanen úgy látja, hogy sokat javult a bankok tõkeellátottsága a válság kezdete óta, de a bankközi hitelezés továbbra is nehézkes. Ezen szerinte csak az államadósság-válság kiküszöbölésével lehet felülemelkedni.