Az európai biztosítási iparág számára kialakított Szolvencia II szabályok nyugdíjalapokra történõ alkalmazása „jelentõsen visszavetheti” a munkáltatói nyugdíjak jövõbeli elérhetõségét – közölte az európai nyugdíjalapokat képviselõ szervezet az EB idén februárban bemutatott, nyugellátásra vonatkozó Fehér Könyvére reagálva. Ez hatással lehet a pénzügyi piacok stabilitására, végsõ soron pedig a növekedésre és a munkahelyteremtésre is – véli az EFRP.

A Szolvencia II szabályainak nyugdíjalapokra történõ alkalmazásának lehetõsége annak kapcsán merült fel, hogy az Európai Bizottság felülvizsgálni készül az Európai Unióban foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményekre vonatkozó szabályokat, az IORP direktívát.

„Az Európai Bizottság várhatóan harmonizált tõkekövetelményeket fog javasolni a foglalkoztatói nyugdíjalapok számára, nagy hangsúlyt fektetve a rövid távú biztonságra” – véli az EFRP. A szabályozási keret nagyrészt a biztosítótársaságokra vonatkozó Szolvencia II szabályain, valamint a teljes körû \"mérlegfõösszeg-megközelítésen\" fog alapulni. Ez a javaslat azonban komolyan árthat a foglalkoztatói nyugdíjak jövõbeli kínálatának – figyelmeztet a szervezet.

Ehelyett az EFRP arra kéri a Bizottságot, hogy gondolja újra a felülvizsgálati folyamatot olyan szempontból, hogy a nyugdíjak biztonságának garantálásakor átfogó megközelítés kerüljön alkalmazásra, melynek középpontjában a méltányosság és a fenntarthatóság áll.

Az EFRP fenntartásai az egyéb kulcsfontosságú ágazati szervek által megfogalmazottakat visszhangozzák, úgy mint a brit National Association of Pension Funds aggodalmait. Múlt hónapban a brit Munkáspárt arra figyelmeztetett, hogy a Szolvencia II-höz hasonló tõkekövetelmények nyugdíjalapokra történõ alkalmazása fizetésképtelenné tehet számos vállalkozást.

Az EFRP ehhez képest jóval pozitívabban áll az EB Fehér Könyvében megfogalmazott általános célokhoz, „az elégséges, biztonságos és fenntartható nyugdíjakhoz”, sõt különösen üdvözölte a Bizottság támogatását a foglalkoztatói nyugdíjlefedettség növelésével kapcsolatban.

„Felszólítjuk az EU-t, hogy átfogó megközelítést alkalmazzon a nyugdíjalapokkal kapcsolatban, és támogató környezetet hozzon létre a foglalkoztatói nyugdíjalapok számára, melyek számos tagállamban már most is nagymértékben hozzájárulnak az elégséges nyugellátás biztosításához, késõbb pedig még inkább megnõhet szerepük. A nyugdíjalapok fontos stabilizáló szerepet játszanak a pénzügyi piacokon, melyet véleményünk szerint meg kell õrizni.” – olvasható az EFRP válaszában.

Milliókat fenyeget a szegénység!

A nyugdíjasok az EU népességének jelentõs részét teszik ki (120 millió fõ, azaz 24 %) és ez gyorsan növekszik: 2060-ra egy nyugdíjasra mindössze két munkaképes korú polgár marad. Az EU népességének mintegy egynegyede számára ma a nyugdíj jelenti a fõ jövedelemforrást és késõbb a mostani fiatalok is a nyugdíjra fognak támaszkodni. Ha Európa nem kínál most és a jövõben tisztességes nyugdíjakat, idõskorukra milliók fognak szembesülni a szegénységgel.

Az Európai Bizottság Fehér Könyve a megfelelõ, biztonságos és fenntartható nyugdíjakról azt vizsgálja, hogy az EU és a tagállamok hogyan tudnak megbirkózni a nyugdíjrendszereket érintõ legfontosabb problémákkal. Felvet egy sor kezdeményezést, amelyek segíthetik például a megfelelõ feltételek kialakítását ahhoz, hogy tovább dolgozhassanak azok, akik erre képesek; biztosíthatják, hogy a külföldre költözõk megtarthassák nyugdíjjogosultságukat; segíthetik a személyes megtakarításokat és biztosíthatják a nyugdíjígérvények megvalósítását, és azt, hogy a nyugdíjasok megkapják azt, amire korábban számítottak.

A fehér könyv többek között a következõket javasolja:

• Jobb lehetõségek megteremtése az idõs munkavállalók számára, felszólítva a szociális partnereket, hogy alakítsák át a munkahelyi és munkaerõ-piaci gyakorlatokat és felhasználva az Európai Szociális Alapot az idõsebb munkavállalók munkába állítására. Egyik legfontosabb eleme annak lehetõvé tétele, hogy az emberek tovább dolgozhassanak;
• Kiegészítõ magánnyugdíjrendszerek létrehozása, bátorítva a szociális partnereket, hogy dolgozzanak ki ilyen rendszereket, és a tagállamokat, hogy optimalizálják az adóztatást és más ösztönzõket;
• A kiegészítõ nyugdíjrendszerek biztonságosságának javítása, többek között a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményekrõl (IORP) szóló irányelv felülvizsgálatával és a fogyasztók jobb tájékoztatásával;
• A kiegészítõ nyugdíjak összeegyeztetése a mobilitással, olyan jogalkotás révén, amely védi a mobil munkavállalók nyugdíjjogait és elõsegítve uniós szintû nyugdíjkövetõ szolgáltatások létrehozását. Ez tájékoztatással szolgálhat az emberek számára a nyugdíjjogosultságokról és a nyugdíjba vonulás után várható jövedelmükrõl.
• A tagállamok bátorítása, hogy segítsék elõ a munkában töltött idõ növelését, összekapcsolva a nyugdíjkorhatárt a várható élettartammal, korlátozva a korkedvezményes nyugdíjazási lehetõségeket és megszüntetve a nõk és férfiak nyugdíjkorhatára közötti különbséget.
• A nyugdíjak megfelelõségének, fenntarthatóságának és biztonságosságának további nyomon követése és a tagállami nyugdíjreformok támogatása.