A Generali és a Groupama Garancia is úgy látja: a magánbiztosításokhoz elengedhetetlen, hogy legyen elég minõségi szolgáltatást nyújtó, megfelelõ kapacitással rendelkezõ egészségügyi intézmény. Az Unionnál és a CIG Pannóniánál viszont szkeptikusak, szerintük a magánkórház piacra lépésének nem lesz különösebb felhajtó hatása az egészségbiztosítási piacon. A CIG Pannónia Életbiztosító szerint a fogyasztók vásárlási szokásainak a változása több idõt vesz igénybe.

Szolgáltatást finanszírozó egészségbiztosításokra 2012 óta jár kedvezmény, a cégek adó- és járulékmentes juttatásként köthetnek ilyet a dolgozóikra, azonban a remélt piaci fellendülés eddig elmaradt. Az egészségbiztosítások díjbevétele tavaly 11,3 milliárd forint volt a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) adatai szerint, amiben az úgynevezett összegbiztosítások is benne vannak, amelyek nem az egészségügyi szolgáltatónak, hanem magának a biztosítottnak fizetnek kártérítést, ha ellátásra szorul.

Az elmaradt növekedés egyik oka a Generali szerint az, hogy a biztosítás orvosváltással is járhat, így azok, akik bíznak a jelenlegi orvosukban, idegenkednek tõle. Sokan vannak azok is, akik nem akarnak a kötelezõ egészségbiztosítási járulékon túl további biztosítási díjat fizetni. A Groupama Garancia szerint az is hátráltatja a biztosítások terjedését, hogy továbbra sem világos az emberek számára, hogy a közfinanszírozott egészségügyben, milyen várakozási idõvel, milyen színvonalon, milyen ellátásra van joguk.

Fellendülés akkor jöhet, ha minden szereplõ számára egyértelmûvé és jogilag tisztává teszik, pontosan ki mit szolgáltat, hogyan egészíti ki egymást az állam, az egyes szolgáltatók és a biztosítók. Igény a felmérések szerint lenne erre a szolgáltatásra, hiszen az állami egészségügyi ellátásról a lakosság véleménye lesújtó.