Több magyar gépipari cég kerülhet külföldi tulajdonba
2012.10.04
A többi iparágnál kevésbé viselte meg a globális válság a magyar gépipart, és a szektor talpra állása is rövidebb ideig tartott. A pozitív tendenciának köszönhetõen a következõ 3-5 évben több meghatározó hazai cég kerülhet külföldi befektetõk látókörébe és részlegesen vagy teljesen külföldi tulajdonba – állítja az Atradius Hitelbiztosító legfrissebb tanulmánya.

Bár a hazai gépipart is érintette a gazdasági válság, de ennek hatása nem a globális pénzügyi válság 2008-as kirobbanásakor jelentkezett, hanem jóval késõbb, és láthatóan kisebb mértékben. A 2012 elsõ hat hónapjában is növekedést mutató szektor cégei elsõsorban stabilitásuk és profittermelõ képességük miatt válhatnak érdekessé a külföldi befektetõk számára – derül ki az Atradius Hitelbiztosító iparági elemzésébõl.

„A befektetõk – Nyugat-Európából elsõsorban a németek – közelrõl figyelik a hazai gépipar történéseit, mert a szektor cégei hamar kiheverték a válság hatásait, stabil lábakon állnak, és jó a jövedelemtermelõ képességük. Várakozásaink szerint az elkövetkezendõ 3-5 évben több hazai vállalkozás – részben vagy egészben – külföldi tulajdonba fog kerülni” – mutat rá Vanek Balázs, az Atradius Hitelbiztosító országigazgatója.

2011-ben a gépipari vállalkozások háromötöde mûködött külföldi tõkével. Az ágazatok közül a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában a legnagyobb (75%-os) a gép, gépi berendezés gyártásában pedig a legalacsonyabb a határon túli tõke aránya (48%).

Vanek Balázs szerint az iparág gyors regenerálódó képességét mutatja, hogy a 2007-ben 10 829,1 milliárd forint értékû magyar gépipari export 2008-ban még 11 185,4 milliárdra tudott bõvülni, majd a válság csúcsán, 2009-ben is csak 10 007,7 milliárdra esett vissza.

A mélypont után 2010-ben 18,5 százalékos növekedéssel 11 853,4 milliárdot, 2011-ben pedig újabb 6,6 százalékos emelkedéssel 12 630 milliárd forintot termelt az iparág.

A növekedés idén is folytatódott: a 2012. január–júliusi periódusban a magyar gépipari és szállítóeszközök exportértéke forintban mérve 4,6 százalékkal, 7 347,4 milliárdra növekedett az elõzõ év azonos idõszakához képest.


Vanek Balázs elmondta: a gépiparban az átlagos felszámolási ráta is jobb az országosnál: 2012 elsõ félévében a szektor cégei a 31 000 hazai fizetésképtelenségi eljárás mindösszesen 0,5% százalékában voltak érintettek, amely az iparágban mûködõ cégek számához viszonyítva és abszolút értékben is az egyik legjobb a hazai mezõnyben.
„Annak a fényében, hogy az átlagos számlaérték igen magas a szektorban - így akár egyetlen kifizetetlen követelés is bajt okozhatna - pedig még inkább jónak számít ez az arány, különösen, hogy a partnerek többsége külföldi” - mutatott rá Vanek Balázs

Ugyancsak a szektor cégeinek stabilitását mutatja, hogy 2011-ben a legalább ötven fõt foglalkoztató gépipari vállalkozások – azaz magyar viszonylatban legalább közepes vállalatok - országosan 10 274 milliárd forintnyi termelési értéket állítottak elõ, ami az ipari produktum felét, a feldolgozóiparénak 53%-át képviselte. A szektor részesedése a teljes hazai exportból 2006 óta körülbelül 60 százalék körüli: 2011-ben 60,2, 2012 elsõ hét hónapjában pedig 53,6 százalék volt ez az arány. A magyar gépipar az EU gépiparának pedig mintegy 0,9% - 1%-át teszi ki.

„Ezt elsõsorban stabil megrendelés-állományuknak, illetve azoknak a partnereiknek köszönhetik, akik globális jelenlétüknek köszönhetõen kevésbé érzik meg a régiós problémákat” – magyarázta Vanek Balázs.

Az Atradius elemzése szerint a magyar gépipari szektor cégei átlagosan 6-7%-os haszonkulccsal mûködnek, miközben a számlákat 50 nap alatt egyenlítik ki. Ez utóbbi 5 nappal kevesebb, mint a hazai átlag.

A magyar gépipar leginkább az európai országok feldolgozó piacától függ, hiszen a kisméretû hazai piac miatt leginkább exportorientált a szegmens, a teljes magyar export 79 százaléka pedig az Európai Unió országaiba irányul. Ugyanakkor az Atradius szerint a gépipar a legválságállóbb ágazat is, ami részben köszönhetõ a hazánkba betelepedett autógyártóknak is, akik ugyancsak leginkább exportra termelnek.

Bár általánosságban megállapítható, hogy a vállalkozások számára a bérmunka kevésbé nyereséges, mint az önálló termék gyártása, mégis a gép, gépi berendezés gyártás területén a bérmunkában végzett alkatrészgyártás magas aránya a jellemzõ itthon, a megtermelt bevételek több mint a felét ez adja.

Az Atradius szerint a bérmunkára való berendezkedés nem feltétlenül tekinthetõ piaci hátránynak, hiszen kiszámítható üzletmenetet jelent. A saját erõvel, azaz készpénzzel vagy pályázati tõkével rendelkezõ cégek ugyanakkor képesek lehetnek saját fejlesztéseket végrehajtani, és így bekerülni a magasabb profittermelõ képességgel bíró vállalatok közé.