Jobb félni?...

{{BANNER}}Az Union Biztosító frissen végzett, reprezentatív kutatásának eredményei érdekes ellentmondást tártak fel az általános félelmek és a kockázatok elleni védekezés arányát illetõen. A legerõsebb félelmek a nyugdíj kérdéséhez kapcsolódnak, a második helyen pedig az állás elveszítésének veszélye és az ebbõl adódó félelem áll. A harmadiktól a nyolcadik helyig viszont csupa olyan félelem található, amely az egészséghez kapcsolódik. Ezeket egy kategóriába sorolva szintén egy nagyon markáns félelmi csoport körvonalazódik.

Ezektõl a kockázatoktól az átlagosnál is jobban tartanak a nõk és az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezõk. Ugyanakkor a legmagasabb félelmi indexszel rendelkezõ események mindegyike lefedhetõ a megfelelõ személybiztosítási termékekkel.

Egy kicsivel kevésbé féltjük autónkat és lakásunkat, valamint tartunk a balesetektõl és azok következményeitõl, ugyanakkor az ezekkel kapcsolatos kockázatok is érezhetõen megjelennek életünkben. Ezekben az esetekben attól tartunk leginkább, hogy összetörik az autó, vagy ellopják, illetve, hogy betörnek a lakásunkba.

…mint felkészülni?

Az átlagember tehát tisztában van a fenyegetõ veszélyekkel, amelyek egyaránt veszélyeztethetik az egyéneket és a családokat is. Azonban a felkészülés, a biztosításkötési hajlandóság ellenkezõ arányokat mutat: a személyünkhöz köthetõ fenyegetettségekre: nyugdíjas kori anyagi helyzet, munkanélküliség, betegség, kevésbé vagyunk felkészülve, míg vagyontárgyainkat - különösen lakásunkat - többen védjük.

Az egészségbiztosítás, a munkanélküliség biztosítás és az életbiztosítás a három leginkább biztosítás-hiányos területet a kutatási eredmények alapján. A megkérdezettek csupán 4%-a rendelkezik munkanélküliség biztosítással, 7%-a egészségbiztosítással, 12% halálesetre szóló életbiztosítással (igaz, hogy további 21% azoknak az aránya, akik megtakarítási jellegû életbiztosítást kötöttek, ami a legnagyobb kockázatnak vélt nyugdíj kérdésben jelenthet megoldást, ám a félelmek erõsségéhez viszonyítva ez is igen alacsony arány). Casco biztosítással a biztosítottak 20%-a rendelkezik, balesetbiztosítással 32%, míg a kutatás megkérdezettjeinek körében a lakásbiztosítás (61%) mutatja a legmagasabb penetrációt. Ez pont ellentétes arányokat mutat, mint a különbözõ kockázatoktól való félelmek aránya.

A 2013-ban esedékes biztosítási adó bevezetése, valamint az elhúzódó gazdasági válság nem segíti a helyzet pozitív irányba történõ elmozdulását. Ugyanakkor a jelenség a biztosítási kultúra fejlettségi szintjével is összefüggésbe hozható. A nyugat-európai gazdasági trendek alakulása a magyar biztosítási piacra vonatkoztatva is megfigyelhetõek: három hullámban volt tapasztalható az ügyféligények megjelenése. Az elsõ a nem-életbiztosítási szegmens (gépjármû, lakás) erõsödése, a második az életbiztosítások területe, a harmadik pedig az egészségbiztosítások felfutása. Ebben a biztosítási evolúcióban valahol középen tart Magyarország, ahol a következõ nagy igényhullám az egészségbiztosítási lesz.