A fõvárosi nõk halálozását döntõen a tüdõ-, az ajak-, a szájüreg-, a garat-, az emlõ- és a kolorektális daganatok okozzák, de a méhnyakrák miatti halálozás mértéke is a több mint háromszorosan múlja felül az EU−15-ök nõi átlagát − derül ki a Budapest Egészségterv 2012 címû felmérésbõl, melyet a Debreceni Egyetem Népegészségügyi Kara készített Ádány Róza dékán vezetésével. Még az összevont budapesti eredményeket is alulmúlják a pesti kerületek − a XIV., XVI., XVII., XVIII., XIX. kivételével −, sõt a szûrhetõ emlõ- és méhnyakrákban történõ halálozás a budai kerületekben is rosszabb az átlagnál.

{{BANNER}}

Nem kedvezõbb a kép az emésztõrendszeri betegségek okozta korai halálozást illetõen sem, a budapesti lakosság ebben is három és félszeresen megelõzi az EU−15-ök lakosságát, sõt mi több, a fõvárosi nõk − döntõen a pesti kerületekben élõk − körében szignifikánsan rosszabbak az eredmények, mint vidéken. A fõvárosiak szív- és érrendszeri betegségek miatti korai halálozási mutatói ugyanakkor kedvezõbbek az országos átlagnál, ám még így is kétszerese az EU−15-öknél mértnek. A fõvárosiak közül a VII., VIII., IX., X., XX. és a XXI. kerületiek tûnnek a legveszélyeztetettebbnek e téren.

A fõvárosi férfiak a 45−49 éves korosztálytól többen halnak meg tüdõgyulladásban, mint vidéken élõ honfitársaik. Mint kiderült, a fertõzõ és parazitás megbetegedések és a gümõkor is veszélyesebb a budapestiek lakosokra.

A fõváros halálozási viszonyai ráadásul súlyos egyenlõtlenségeket mutatnak a kerületek között, a születéskor várható élettartamban a két szélsõség között a férfiak esetében csaknem 8, a nõknél több mint 6 év a különbség. Ennek mérsékléséhez a kerületi profilok elkészítése, azok alapján pedig kerületspecifikus programok szükségesek − hangsúlyozta Ádány Róza a program bemutatásakor.