Pénzügyi represszió, negatív reálhozam

A mai gazdasági viszonyokat nagyban determinálja a fejlett országok eladósodottsága. Az adósságválság megoldásra alapvetõen négy eszköz létezik, a megszorítás és növekedés, pénzügyi represszió, infláció, és adósság átütemezés. Az USA ez utóbbit választotta a második világháború után, amikor a GDP 122 százalékára rúgó adósságát leépítette a következõ évtizedekben. A pénzügyi represszió egyik legfõbb jellemzõje a mesterségesen alacsonyan tartott, és az infláció növekedésével kialakuló negatív reálhozam.

A pénzügyi represszió úgy tûnik a mostani válság megoldásának eszköze is lehet, sõt már az is: a jegybankok például rendkívül laza monetáris politikát folytatnak, kötvényeket vásárolnak, több országban (például hazánkban is) átcsoportosítottak hosszabb távú nyugdíjcélú megtakarításokat rövidtávú célokra, bizonyos országokban pedig a külföldi tõkemozgások korlátozására is sor került. A fejlett államkötvények hozama és biztossága már egyáltalán nem olyan mint a korábbi évtizedekben, ezért helyettük már feltörekvõ és egyéb vállalati kötvényekbe lehet érdemes fektetni - mondta Ocsenás Zoltán, az Allianz Global Investors regionális üzletfejlesztési igazgatója.

Fontos adóváltozások a megtakarítási piacon

Az adóterhelésben a mindenkori kormány megtakarítási formákra vonatkozó preferenciái jelennek meg. A hosszú távú megtakarítások jellemzõen adómentesek (például TBSZ, vagy kockázati biztosítás), a leginkább preferált megtakarításokhoz még állami támogatás is jár (például önkéntes nyugdíjpénztár, NYESZ, egészségpénztár), míg a legkevésbé preferált megtakarítási formákat (teljes életre szóló életbiztosítás, osztalék, kamat, árfolyamnyereség) SZJA és egyes esetekben EHO terheli.

A biztosítással kapcsolatos tervezett módosítások közé tartozik, az adóköteles díj elkülönítése. Eszerint a kockázati biztosítás más személy által fizetett díja adómentes havonta a minimálbér 30 százalékáig. Ezzel szemben a lejárati szolgáltatással, vagy visszavásárlással rendelkezõ biztosítások adókötelesek lesznek 2013-tól. Akik év végégi megkötik ezeket a biztosításokat, azoknál még három évig fennállnának a jelenlegi szabályok. Az egyszeri díjas biztosítások 5 év, a rendszeres díjak után 10 év elteltével válnak kamatadó mentessé.

A NYESZ esetében fontos változtatás, hogy a 3 éves felhalmozási idõszakot 10 évre hosszabbítanák meg. A TBSZ esetében annyi változás történik, hogy zárt körben kibocsátott értékpapírok nem kerülhetnek a számlára. Így nem lesz lehetõség arra, hogy valaki a saját zrt.-jének részvényeit tegye TBSZ számlára - mondta el Balog Ádám adóügyekért felelõs helyettes-államtitkár.

Lassan javul a pénzügyi kultúra

A Portfolio.hu konferencia szavazásán a résztvevõk 46 százaléka szerint valamelyest javult, 44 százalékuk szerint viszont alapvetõen nem változott a lakosság pénzügyi kultúrája. László Csaba szerint mivel az oktatásban nem történt nagy elõrelépés, így csupán némi tapasztalati javulás következett be, Szalay György, az MNB Pénzügyi kultúra központjának vezetõje pedig MNB kutatásokra hivatkozva szintén úgy vélte, némi változás tapasztalható például a banki termékek használatánál, de érdemi változás nem következett be. Bár a pénzügyi oktatás bekerült az alaptantervbe (NAT), a panelben résztvevõk szerint azonban a kötelezõen tanított ismeretek alapvetõen nem adnak hatékony ismereteket. Ha valaminek lenne értelme, az a gyakorlati képzés lenne.

Drasztikus nyugdíjcsökkentés jöhet

A konferencia szavazása alapján a résztvevõk döntõ többsége (63 százaléka) úgy vélte, 15-20 év múlva az állami nyugdíjak drasztikus visszvágására lesz szükség, ami felértékeli az öngondoskodás szerepét. Míg jelenleg egy nyugdíjasra 3 munkavállaló jut, a becslések szerint néhány évtized múlva 3 munkavállalónak már 2 nyugdíjast kell majd eltartania - mondta el László Csaba, a KPMG partnere. Bár a szabályozásnak nem kell, hogy változzon, a jogosultság azonban radikálisan csökkenni fog - tette hozzá Matits Ágnes, nyugdíjszakértõ.

A magyar lakosság pénzügyi eszközeinek 8 százaléka készpénz. Ilyen magas készpénztartási hajlandóság az EU-ban csak Szlovákiában, Szlovéniában és Görögországban volt, bár a többi régiós ország sem mutatott e tekintetben nagyon más képet - mondta Szigel Gábor, az MNB szenior elemzõje. Bár hosszú távon a magas készpénz használat nem kedvezõ, ám vannak ennek jótékony hatásai a költségvetésre. A készpénz az MNB számára ugyanis nem kamatozó forrásnak számít, de ha alacsonyabb lenne a készpénztartás, az MNB kötvények mennyisége nõne, ami viszont kamatozó, és rontaná a bank eredményét, ami aztán a költségvetésnél csapódna le.