Egy bail-in rendszer létrehozása jelentõs hatással lenne a biztosítók befektetési döntéseire, és így a bankok finanszírozására, miután az európai biztosítók igen komoly befektetõnek számítanak 7700 milliárd eurót meghaladó kezelt vagyonukkal – közölte a biztosítói lobbi szervezet.

A bail-in javaslat részét képezi annak az uniós irányelv-tervezetnek, amely keretet szabna a bajba jutott hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítására és szanálására irányuló intézkedéseknek.

Az Insurance Europe úgy véli, hogy a bail-in mechanizmusnak valóban részét kell képeznie a felügyeleti beavatkozásoknak, azonban csak akkor szabad használni azt, ha egy hitelintézet már nem életképes. 

A pénzügyi válság rávilágított, hogy az állami szervek nincsenek megfelelõen felkészülve arra, hogy globális piacokon mûködõ, gyenge lábakon álló bankokat kezeljenek. A pénzügyi szolgáltatások fenntartása érdekében a kormányoknak korábban soha nem látott mértékben kellett közpénzekbõl tõkét juttatniuk a bankoknak. Az Európai Bizottság 4 500 milliárd euró (az uniós GDP 37%-ának megfelelõ) értékû állami támogatást hagyott jóvá pénzügyi intézmények számára, mellyel sikerült ugyan elkerülni a bankok tömeges csõdjét és a gazdasági zavarokat, de az adófizetõkre hárult mindezek terhe, és nem oldódott meg a bajba jutott, nagy, nemzetközi bankok kérdése sem.

Éppen ezért nyáron az Európai Bizottság a bankok helyreállítására és szanálására vonatkozóan javaslatokat fogadott el, melynek értelmében, ha egy bank pénzügyi helyzete a helyrehozhatóságot meghaladó mértékben megrendül, a javaslat garantálja, hogy a bank kritikus funkciói úgy legyenek megmenthetõk, hogy a csõdbe ment bank átszervezésének és szanálásának költségeit a bank tulajdonosai és hitelezõi viseljék, ne pedig az adófizetõk.

A javaslatban szereplõ eszközök elkülönülnek „megelõzési”, „korai beavatkozási” és „szanálási” hatáskörök szerint, amelyek közül a hatóságok a helyzet romlásához igazodva választják ki az egyre mélyrehatóbb eszközöket.