Connie Hedegaard, az Európai Unió éghajlat-politikai biztosa így fogalmazott: „Dohában a durbani áttörésre kell építenünk. Érdemi elõrelépésre van szükség a 2015-tõl alkalmazandó, jogilag kötelezõ erejû globális éghajlat-változási megállapodás elõkészítésében. Ugyanilyen fontos, hogy egyezségre jussunk olyan további kibocsátáscsökkentõ intézkedésekrõl, amelyek megakadályozzák az átlaghõmérséklet 2°C-nál nagyobb mértékû emelkedését. Az EU megerõsíti a Kiotói Jegyzõkönyv második szakaszában való részvételre vonatkozó szándékát, és a jövõben is jelentõs mértékben támogatja anyagilag a fejlõdõ országok éghajlatváltozás elleni küzdelmét. Doha elõtt jó, ha megismerjük a Világbank legutóbbi jelentését és a kibocsátási szakadékról szóló UNEP-jelentést, amelyekbõl egyértelmûen látszik, hogy a világ már így is rendkívül sok értékes idõt veszített.”

Az Európai Unió Tanácsának elnökségét jelenleg betöltõ Ciprus mezõgazdasági, környezetvédelmi és természeti erõforrásokért felelõs minisztere, Szofoklísz Aletrárisz hozzátette: „Az EU teljesen tudatában van annak, hogy mennyire fontos az alkalmazkodást segítve erõsíteni a kiszolgáltatott fejlõdõ országok éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességét. Készen állunk arra, hogy fejlõdõ országokbeli partnereinkkel konkrét elképzelésekrõl tárgyaljunk azt illetõen, hogy hogyan tudjuk kezelni az éghajlatváltozás kapcsán a gazdaságot és a megélhetést érintõ károkat és veszteségeket. Reményeink szerint a hosszú távú együttmûködéssel foglalkozó ad hoc munkacsoport kézzelfogható eredményekkel teljesíti küldetését, és megtaláljuk a megfelelõ fórumot a még tisztázatlan kérdések rendezésére.”

A dohai konferenciára ezen a héten, november 26. - december 7. között kerül sor.

A Kyotói Jegyzõkönyv

Az EU az új globális éghajlat-változási megállapodás létrejöttéig tartó átmenet részeként a Kiotói Jegyzõkönyv második szakaszában is kész kötelezettségeket vállalni.

Ahhoz, hogy 2013. január 1-jével kezdetét vehesse ez a második szakasz, Dohában el kell fogadni a Jegyzõkönyv ratifikálható módosítását. Számos kérdésben viszont még elõtte meg kell állapodni, köztük a második szakasz idõtartamáról (az EU 2020-ig tartaná célszerûnek), az elsõ kötelezettségvállalási idõszakról többletként megmaradt kibocsátási egységek (AAU-k) áthozataláról, illetve a módosítás 2013. január 1-jétõl való közvetlen alkalmazását biztosító szabályokról.

Az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozása a fejlõdõ országokban

Az elõzetes adatokból kiolvasható, hogy a gazdasági válság ellenére az EU és tagállamai gyorsfinanszírozási vállalásukból eddig 7,14 milliárd eurót teljesítettek, a fennmaradó részt pedig ez év végéig folyósítani tudják. November 13-án az uniós pénzügyminiszterek ismét kifejezésre juttatták, hogy a 2012 utáni idõszakban sem kívánnak felhagyni az éghajlat-politikai finanszírozással. Az EU továbbra is elkötelezetten kiáll amellett, hogy 2020-ra a fejlett országok együttesen évi 100 milliárd USD összegû finanszírozás mozgósításával járuljanak hozzá a fejlõdõ országok által az éghajlatváltozás következményeinek érdemleges enyhítése érdekében tett intézkedésekhez és azok átlátható végrehajtásához.

A hathatós fellépést célzó durbani platform

A minisztereknek Dohában lesz elõször alkalmuk arra, hogy egyeztessék és megtervezzék a durbani platform által kijelölt két munkaterületen belüli munkát.

Az egyik feladat annak a folyamatnak a megindítása, melynek nyomán 2015-re az összes országra egyaránt alkalmazandó, új éghajlat-változási megállapodás születhet, amely 2020-ban lép majd hatályba. Az EU olyan megállapodás mellett kardoskodik, amely kellõ nagyságrendû vállalásokat tartalmaz és jogilag kötelezõ erejû.

A platform megbízatása alapján a másik feladat olyan további intézkedések meghatározásában áll, amelyekkel a kibocsátás világszinten már 2020 elõtt lecsökkenthetõ, hogy a globális felmelegedés mértéke – a közös vállalásoknak megfelelõen – az iparosodást megelõzõ szinthez képest ne haladja meg a 2 °C-t. Az EU arra kívánja ösztönözni azokat az országokat, amelyek a 2020 utáni idõszakra még nem kötelezték el magukat a kibocsátáscsökkentés, illetve korlátozás mellett, hogy tegyék ezt meg.

Dohában az EU olyan nemzetközi együttmûködési kezdeményezések és partnerségek terén is elõrelépést sürget, amelyek további kibocsátáscsökkentés révén kiegészítik a fenti célkitûzést: többek között az energiahatékonyságot, a megújuló energiaforrásokat érintõen, illetve a fosszilis tüzelõanyagok támogatása, az erdõirtás és erdõpusztulás, a rövid élettartamú szennyezõ anyagok és a fluortartalmú gázok problémája kapcsán, amely utóbbi kérdésben az Európai Bizottság nemrégiben a meglévõ uniós szabályozás szigorítására tett javaslatot.

A hosszú távú együttmûködés céljából létrehozott munkacsoport

Az EU azt várja ettõl a munkacsoporttól, hogy még mielõtt a dohai konferencia végén feloszlana, érjen el további eredményeket egyebek mellett a több mint egy éve elfogadott új piaci mechanizmus részleteit illetõen. A még tisztázatlan kérdések késõbb más meglévõ vitafórumok keretein belül rendezhetõk.