Az Eurostat adatai szerint Magyarország az \"éllovasok\" között van. Az Európai Unióban ugyanis 2011-ben a szegénység által veszélyeztetettek vagy társadalmilag kirekesztettek aránya Bulgáriában (49 százalék), Romániában és Lettországban (40-40 százalék), Litvániában (33 százalék), Görögországban és Magyarországon (31-31 százalék) a legmagasabb. Magyarországon ez a ráta 2008-ban még 28,2 százalékon állt, ahonnan 2010-ben 29,9, 2011-ben pedig 31 százalékra emelkedett. A tavalyi évi adat azt mutatja, hogy Magyarországon 2011-ben 3,1 millióan estek a szegénység vagy a társadalmi kirekesztettség által veszélyeztetettek körébe.
Ezzel szemben a legalacsonyabb mértéket Csehországban (15 százalék), Hollandiában és Svédországban (16-16 százalék) valamint Luxembourgban és Ausztriában (17-17 százalék) mérték.

Szlovákiában kevesebb a szegény

Az Eurostat adatai szerint az EU népességének 17 százaléka esett abba a kategóriába, aki 2011-ben a szociális transzferekkel együtt is szegénységi kockázatnak volt kitéve vagyis a rendelkezésre álló jövedelme az adott ország szegénységi küszöbe alá esett. A szegénység által veszélyeztetettek aránya Bulgáriában, Romániában, Spanyoloszágban a legmagasabb, 22 százalékos. Ezektõl az országoktól Görögország mindössze 1 százalékkal \"marad el\", itt a ráta 21 százalékos. Magyarországon a népességnek 13,8 százaléka él a szegénységi küszöb alatt a szociális transzferek kifizetése után.
Ezzel szemben a szegénységnek a legkevesebben Csehországban (10 százalék), Hollandiában (11 százalék), Ausztriában, Dániában és Szlovákiában (13 százalék) vannak kitéve.

A magyarok ötöde súlyos anyagi nélkülözésben él

Tavaly az EU népességének 9 százaléka élt komoly anyagi nélkülözésben, ami annyit jelent, hogy az életkörülményeik olyan mértékben romlottak meg, hogy még a számlák kifizetésére, a lakóhelyük megfelelõ fûtésére sem volt elég pénzük vagy egy legalább egyhetes üdülést sem engedhettek meg maguknak. Az Eurostat megjegyzi, hogy ez a ráta is nagyon nagy szórást mutat a tagállamok között: míg Luxembourgban és Svédországban csak 1 százalékos ez az arány, addig Bulgáriában 44, Lettországban 31 százalékos. Magyarországon a komoly anyagi nélkülözésben élõk aránya 23,1 százalék volt tavaly.

Az unió 0-59 éves korosztályban 10 százalék volt azoknak az aránya, akik az alacsony munkaintenzitású háztartásban éltek, azaz a felnõttek a teljes munkapotenicáljuknak kevesebb mint 20 százalékának megfelelõ idõt dolgoztak az elmúlt egy évben (ebben az adatban a diákok nincsenek benne). Az EU 27 tagállama közül a Belgiumban él a legnagyobb arányú népesség alacsony munkaintenzitású háztartásban, míg Cipruson a legkisebb, 5 százalékos ez az arány. Magyarországon a 0-59 éves népesség 12,1 százaléka él nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásban.