Balog: az adórendszer véglegesnek tekinthetõ
2012.12.06
Az adórendszer átalakítása során az elmúlt két évben folyamatosan szem elõtt tartották a költségvetési egyensúlyt, s olyan adókat emeltek, amelyek növelésével a legkevesebbet ártanak a gazdaságnak, így alakult ki a jelenlegi struktúra - mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) adóügyekért felelõs helyettes államtitkára szerdán Budapesten, egy szakmai fórumon.

Balog Ádám a KPMG nemzetközi tanácsadó cég adókonferenciáján hangsúlyozta: az adórendszer szerkezetében véglegesnek tekinthetõ, innentõl kezdve már lényeges változás nem várható, de ha lehetõséget látnak az összadózás csökkentésére, továbbra is a munkát, jövedelmet terhelõ adót szeretnék mérsékelni.

Az adócentralizációról szólva kifejtette: mértéke az elmúlt hét-nyolc évben meglehetõsen változékony képet mutatott, a helyettes államtitkár szerint a jelenlegi kormány 36-37 százalék körüli elvonási szintet próbált elérni, amit egészséges, a magyar gazdaság méretének, fejlettségének megfelelõ szintnek gondoltak, a realitások azonban ezt nem tették lehetõvé. A legfontosabb most a pénzügyi stabilitás megõrzése, és ezt a 39 százalék körüli GDP-arányos elvonás biztosítja - mondta. Hozzátette: jellemzõen minél gazdagabb egy ország, annál több adót von el, Svédországban, Dániában például 46-47 százalék a GDP-arányos elvonás, míg Bulgáriában 29 százalék. Magyarország a régiós versenytársakkal egy csoportban van, de kissé magasabb az elvonás szintje, elsõsorban a magas államadósság miatt - jelezte.

A magyar adószerkezetben a munkát terhelõ adók súlya évek óta csökken, a fogyasztási, forgalmi és vagyoni típusúaké pedig növekszik, az utóbbiaké 2013-ban meg is haladja az elõbbiekét. A legnagyobb problémát a bérek nem megfelelõ módon történõ kifizetése, az árbevétel be nem vallása jelenti, ami miatt elsõsorban a magas adóterheket okolják.

Az adóbeszedés hatékonyságának növelésében a csalások és a bevételeltitkolás visszaszorítására fókuszálnak, ennek érdekében bõvítik az ellenõrzési eszköztárat. Példaként egyebek mellett a pénztárgépek adóhatósággal összekötését, a fordított áfa kiterjesztését, a készpénzes fizetés visszaszorítását említette. Szélesítik az adóalapot is (például a veszteségelhatárolás, cafetéria, adójóváírás szabályainak változásával).

A válságadókat januártól kivezetik, a pénzügyi stabilitás megõrzése érdekében azonban megadóztatnak egyes piaci erõfölénnyel rendelkezõ vállalatokat (energia-, telekom- és pénzügyi szektor). Emelkednek az egészségre, környezetre káros termékek után fizetett adók is (dohány és alkohol jövedéki adója, népegészségügyi adó).