A párizsi konferencián elhangzott észrevételek is arra utalnak, hogy egyre élesebb az ágazat ellenállása a „one-size-fits-all” megközelítéssel szemben, ami biztosítókat pénzügyileg erõsíteni hivatott, minden kockázat lefedését szolgáló szigorú Szolvencia II tõkeszabályok sajátja.

Francia, olasz, belga és számos más európai ország biztosítói képviseltették magukat a konferencián, akik EU szintû helyett nemzeti szintû szabályok létrehozását követelték. „A javaslatoknak minden piacon megfelelõen kell mûködniük” – közölte Jean-Francois Lequoy, a francia biztosítótársaságok szövetségének vezetõje.

Az EU tagországai egyelõre nem jutottak közös nevezõre azzal kapcsolatban, hogy az életbiztosítók tõketartalékait miként kelljen kalkulálni, mivel minden kormány azért a módszerért küzd, ami saját biztosítási iparágának kedvezõbb.

Egyes szakértõk szerint fel kellene adni a küzdelmet a teljesen harmonizált szabályok megalkotásáért, helyette kevésbé szigorú, az adott ország biztosító számára, a tõketartalékok számítását illetõen mozgásteret hagyó szabályokat kellene megalkotni.

Az egyik megoldás az lehetne, ha egyes piacokon, bizonyos biztosítási termékek mentességet kaphatnának az amúgy továbbra is átfogó, európai szintû tõketartalék-képzési szabályok alól – mondta a belga biztosítók szövetségének képviselõje, Rene Dhondt.

Mivel az európai életbiztosítók különbözõ idõtartamra szóló életbiztosítási és megtakarítási termékeket, valamint eltérõ hozamot kínálnak ügyfeleiknek, a helyi elõírásoknak és az ügyféligényeknek megfelelõen, így ezen termékekre értelemszerûen eltérõ tõkekövetelmények vonatkoznak.

Lengyelországban például nincsenek olyan rendkívül hosszú lejáratú termékek, mint számos más országban – szemléltette a különbözõségeket Grzegorz Pradzynski, a lengyel biztosítási szövetség (PIU) elnöke.

A brit és holland biztosítók is egyedinek tekinthetõk, mivel más európai országokkal ellentétben õk járadékbiztosítást is kínálnak, amely az ügyfél egész élete során rendszeres jövedelmet biztosít. A francia pénzügyminiszter, Pierre Moscovici a konferencián elmondta, hogy osztja a biztostók azon aggályát, miszernt az új szabályok megfizethetetlenül magas költséget róhatnak egy-egy befektetési termékre, gátat szabva ezáltal a magánszféra finanszírozásának.

Az Európai Bizottság szeptemberben arra kérte a szabályozókat, hogy tegyék bizonyossá, hogy az új szabályok nem fogják eltántorítani a biztosítótársaságokat attól, hogy pénzt fektessenek a növekedésorientált, és munkahelyteremtõ ágazatokba.

A Szolvencia II eredetileg 2012 októberében lépett volna hatályba, most azonban úgy fest, 2016 elõtt nem fog erre sor kerülni, mivel a szabályok végsõ formájáról még mindig vita folyik. A biztosítók – akik általánosságban támogatják az új tõkeszabályokat – arra panaszkodnak, hogy a folyamatos késlekedés miatt bizonytalan környezetben kénytelenek mûködni, ami gátolja a potenciális beruházásokat az ágazatban.