A díjhirdetés szabályai

A 2012. december 31-ig hatályos szabályozás szerint a biztosítók a következõ naptári évre vonatkozó díjtarifájukat egy évben csak egyszer, minden év október 30-ig legalább két országos napilapban, valamint saját honlapjukon hirdethették meg.

Jövõre a biztosítók számára megnyílik a lehetõség arra, hogy bármikor díjtarifát hirdessenek. A biztosítók új díjtarifái a meghirdetés napjától számított 60. nap után, egy elõre meghatározott napon lépnek hatályba, s azokat PSZÁF honlapján, saját honlapjukon, továbbá a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) honlapján teszik közzé. A honlapok közötti esetleges eltérés esetén a PSZÁF honlapján meghirdetett tarifa alkalmazandó.

Ennek megfelelõen a biztosítók évente többször hirdethetnek díjtarifát, de egy adott napra vonatkozóan csak egy díjtarifa lehet hatályos.

Változtak a fedezetlenségi díjtarifa meghirdetésének szabályai is. 2013. január 1-jétõl a Kártalanítási Számla kezelõje (MABISZ) a fedezetlenségi díj tarifáját legkésõbb a naptári év végét megelõzõ 45. napig a PSZÁF honlapján hirdeti meg, továbbá a MABISZ honlapján is közzéteszi. A fedezetlenségi díjat arra az idõszakra kell megfizetni, amíg a üzemben tartó, ennek hiányában a tulajdonos (a továbbiakban együttesen: fogyasztó) nem rendelkezik a gépjármûre érvényes kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosítással. Eltérés esetén a Felügyelet honlapján meghirdetett tarifa alkalmazandó. Nem változott ugyanakkor az, hogy évente csak egyszer lehet fedezetlenségi díjat hirdetni.

A szerzõdéskötés szabályai

1. A 2013. január 1-jétõl hatályos szabályozás értelmében a biztosító által meghirdetett díjtarifa a meghirdetés napjától számított 60. napot követõen, a biztosító által elõre meghatározott napon lép hatályba. A kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosítási szerzõdés pedig csak a biztosítási idõszak kezdõ napján hatályos díjtarifa szerint köthetõ meg.

A biztosítási idõszak nem a naptári évhez kötõdik, hanem fõszabály szerint a szerzõdésben meghatározott kockázatviselés kezdetétõl számított egy évre szól. A szerzõdésre az a díjtarifa lesz érvényes, mely a biztosítási idõszak kezdõ napján érvényben van. Azaz a következõ évfordulóig ez a tarifa vonatkozik a szerzõdõre. Ezért a díjhirdetés szabályainak változása nem jelenti azt, hogy a biztosító a korábban megkötött szerzõdéseket a biztosítási idõszakon belül a 2013. január 1-jét követõ idõszakban meghirdetett díjakkal módosíthatná.

Így a 2010. január 1-je elõtt kötött – jelenleg az állomány mintegy háromnegyedét kitevõ - naptári évfordulós szerzõdés esetén a 2013 egészére a 2012. október 30-án meghirdetett díjtarifát kell alkalmazni. A 2010. január 1-jét követõen megkötött nem naptári évfordulós szerzõdések esetén a biztosítási idõszak kezdõ napján hatályos díjtarifa alkalmazandó.

2013. január 1-jétõl lép hatályba az a rendelkezés, amely szerint a biztosító a biztosítási idõszak kezdetét 60 nappal megelõzõen tett ajánlatot nem fogadhatja el, és ezen idõpontot megelõzõen szerzõdést nem köthet, az így létrejött szerzõdés érvénytelen. A biztosító az ajánlat elutasításáról annak beérkezésétõl számított tizenöt napon belül köteles értesíteni a fogyasztót. Például ha az ügyfél szerzõdésében meghatározott kockázatviselés kezdete 2013. március 10., akkor az ügyfél leghamarabb csak a kockázatviselés kezdetét megelõzõ 60. napon, azaz 2013. január 10-én tehet ajánlatot a biztosító számára, a 2013. március 10. napján hatályos díjtarifa figyelembe vételével.

Közlési kötelezettségre vonatkozó szabályok

A fogyasztót szerzõdéskötéskor közlési kötelezettség terheli, vagyis a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges valamennyi körülményt köteles közölni a biztosítóval: így különösen az új biztosítási idõszak kezdõ napját, továbbá biztosítóváltás esetén az elõzõ biztosító nevét, a biztosítást igazoló okirat számát, valamint a kártörténeti rendszer azonosító számot is.

A biztosító a kártörténeti rendszer azonosító számot a szerzõdés megszûnésérõl szóló értesítõn, valamint a biztosítási idõszak utolsó napját megelõzõ 50. napig elküldött, a biztosítási évfordulóról és a következõ biztosítási idõszakra vonatkozó várható díjról szóló értesítõn köteles feltüntetni.

A szerzõdés díjának módosítása

2013. január 1-jétõl a biztosítóknak lehetõségük nyílik arra, hogy - ha a fogyasztó a szerzõdéskötéskor nem a valóságnak megfelelõ adatokat közölt, és emiatt a szerzõdés díja a díjtarifa szerint megállapítandó díjtól eltér - a szerzõdés díját legkésõbb a kockázatviselés kezdetét követõ 60 napon belül, a kockázatviselés kezdetétõl alkalmazandó hatállyal, a biztosítási idõszak kezdõ napján alkalmazandó díjtarifa szerint utólag módosítsák.

Ha a szerzõdõ az ajánlaton nem a valóságnak megfelelõen tünteti fel a bonus-malus besorolást, a biztosító a kártörténeti nyilvántartásból lekérdezett adatok ismeretében a biztosítási idõszak kezdetét követõ 45 napon belül, a biztosítási idõszak kezdetére visszamenõ hatállyal állapítja meg a szerzõdés végleges besorolását és a fogyasztót értesíti a besorolás szerinti díjról.

Az ajánlattól eltérõ díj megállapítása

Ha a szerzõdõ az ajánlatot nem a díjtarifának és a biztosítási feltételeknek megfelelõen nyújtja be, a biztosító az ajánlatot a hozzá történõ beérkezéstõl számított 15 napon belül az elutasítás indokának feltüntetése mellett elutasíthatja vagy javaslatot tehet az ajánlat – a díjtarifának és a biztosítási feltételeknek megfelelõ – módosítására.

Díjfizetés szabályai

A 2013. január 1-jétõl hatályos szabályozás a díjnemfizetéssel megszûnt szerzõdés újrakötése vonatkozásában rögzíti, hogy a szerzõdõ fél a szerzõdés megkötésekor köteles megfizetni az újrakötött szerzõdés vonatkozásában az adott biztosítási idõszak hátralévõ részére járó díjat, és – ha még nem fizette meg – a díjnemfizetéssel megszûnt szerzõdés vonatkozásában a 60 napos türelmi idõre járó díjat.

Azaz ebben az esetben a szerzõdõnek a szerzõdés megkötésekor nemcsak a biztosítási idõszakból hátralévõ idõre járó díjat, hanem azt a díjjal nem fedezett, 60 napos türelmi idõre járó díjat is meg kell fizetnie, ami alatt a biztosító a korábbi szerzõdés alapján kockázatban állt. Ezeken túl a fogyasztónak a fedezetlenségi díj összegét is meg kell fizetnie a biztosító számára.

A kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosítás után baleseti adót kell fizetni. Az adót a szerzõdést kötõ fogyasztó vagy szervezet fizeti meg. A baleseti adófizetési kötelezettség a biztosítási idõszak elsõ napján keletkezik és utolsó napján szûnik meg. Az adó alapja az éves kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosítási díj. Az adó mértéke az éves kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosítási díj 30%-a, de a biztosító kockázatviselésével érintett idõtartam naptári napjaira naponta legfeljebb 83 forint/gépjármû lehet.

A biztosító a fogyasztó által befizetett összegbõl elsõként a baleseti adót majd ezt követõen a díjat könyveli le.

A díjfizetés teljesítéséhez tehát nem elég csupán az esedékes díj megfizetése, hanem a kapcsolódó baleseti adó lerovása is szükséges. Amennyiben az ügyfél a díj és a megállapított adó együttes összegénél kevesebbet fizetett be, a szerzõdés díjhátralékossá válik, és akár meg is szûnhet.