A Bizottság javasolja a 2000. óta érvényes, több országot érintõ fizetésképtelenségi szabályok aktualizálását. A tíz éves tapasztalatra építve az új szabályok már nem a felszámolásra helyezik a hangsúlyt, valamint új megközelítést alakítanak ki annak érdekében, hogy a vállalkozások segítséget kapjanak a pénzügyi nehézségek megoldásához, tiszteletben tartva ugyanakkor a hitelezõk jogát ahhoz, hogy pénzüket visszakapják.

Az új szabályok növelik a több országot érintõ fizetésképtelenségi eljárások hatékonyságát és eredményességét. Mindez a becslések szerint évente 50 000 vállalatot érint az EU-ban. A gazdálkodó szervezetek és egyének számára a pénzügyi nehézségek megoldásához nyújtandó segítség érdekében ez az elsõ lépés a „mentés és helyreállítás\" kultúrájának kialakulása felé az EU-ban. Ez után azonosításra kerülnek a nemzeti fizetésképtelenségi jog azon területei, amelyek legvalószínûbben teremtenek „barátságtalan” üzleti környezetet és akadályozzák a belsõ piacon egy hatékony fizetésképtelenségi keretrendszer kialakulását.

„A vállalkozások nélkülözhetetlenek a jólét és a munkahelyek megteremtéséhez, egy vállalkozás elindítása – és mûködtetése – azonban nehéz, különösen a mai gazdasági légkörben”, nyilatkozta Viviane Reding, a jogérvényesülésért felelõs uniós biztos. „Aktualizálnunk kell a jelenlegi fizetésképtelenségi szabályainkat annak érdekében, hogy a pénzügyi nehézségekkel küzdõ életképes vállalkozások könnyebben felszínen maradhassanak ahelyett, hogy felszámolnák õket. A felszámolások miatt évente 1,7 millió munkahely szûnik meg. Szeretnénk egy második esélyt adni a tisztességes vállalkozások és alkalmazottaik számára.”

Antonio Tajani alelnök, ipar- és vállalkozáspolitikai biztos hozzátette: „A felmérések azt mutatják, hogy az „újrakezdõk” sokkal sikeresebbek és tovább életképesek maradnak, mint az átlagos kezdõ vállalkozások, gyorsabban növekednek és több alkalmazottat foglalkoztatnak. Az üzleti bukás nem jelenthet egy életre szóló büntetést, amely megtilt minden jövõbeli vállalkozói tevékenységet, hanem a tanulás és a fejlõdés egy lehetõségeként kell rá tekinteni – e nézõpontot ma már a tudományos kutatás terén tett elõrelépés alapjaként fogadjuk el.”

A fizetésképtelenség egy dinamikus és modern gazdaságban hétköznapi jelenségnek számít. A vállalkozások mintegy 50%-a öt évet sem ér meg, és évente körülbelül 200 000 cég megy tönkre az EU-ban, ami azt jelenti, hogy Európában naponta körülbelül 600 vállalkozás megy csõdbe. Ezen esetek negyedének van több országot érintõ eleme. A bizonyítékok azonban arra engednek következtetni, hogy a kudarcot vallott vállalkozók tanulnak a saját hibáikból és másodszorra többnyire sikeresebbek. A késõbb sikeressé váló vállalkozók közel 18%-a kudarcot vallott az elsõ próbálkozásával. Ezért fontos tehát, hogy olyan modern jogszabályokat és hatékony eljárásokat biztosítsunk a kellõ gazdasági háttérrel rendelkezõ vállalkozások számára, amelyekkel azok sikerrel leküzdhetik a pénzügyi nehézségeket és újabb esélyt kaphatnak.

Az EU fizetésképtelenségi rendeletének felülvizsgálata a meglévõ szabályok aktualizálását célozza annak érdekében, hogy azok támogassák a nehézséggel küzdõ vállalkozások szerkezetátalakítását és egy vállalkozásbarát környezetet alakítsanak ki, különösen pénzügyi válság idején. A 2000-ben született rendelet így a fizetésképtelenségre vonatkozó nemzeti jog terén – különösen a súlyosan eladósodott vállalatok tekintetében – bekövetkezett változásoknak megfelelõen megújul. A hitelezõk érdekeit a szerkezetátalakítás is szolgálhatja, mivel ezáltal nagyobb valószínûséggel juthatnak hozzá a pénzükhöz, amely a felszámolás során egyébként elveszhet.

A jogbiztonság is nõ a joghatóság meghatározására vonatkozó egyértelmû szabályok révén, valamint annak biztosításával, hogy a különbözõ eljárásokkal foglalkozó bíróságok szorosan együttmûködjenek abban az esetben, amikor az adós több tagállamban áll fizetésképtelenségi eljárás alatt. A hitelezõknek nyújtott tájékoztatás is javul azáltal, hogy a tagállamok kötelesek lesznek közzétenni a kulcsfontosságú határozatokat, például a fizetésképtelenségi eljárások megindítására vonatkozóan. E változások – mindent egybevéve – növelik a több országot érintõ fizetésképtelenségi eljárások hatékonyságát és eredményességét.

A pénzügyi nehézségekkel küzdõ vállalkozások és egyének vonatkozásában a javaslat célja megtenni az elsõ lépést a „mentés és helyreállítás\" kultúrájának kialakulása felé az EU-ban. A kihívást azt jelenti, hogy az adós pénzügyi nehézségeit a hitelezõ érdekeit védve oldják meg. A jövõben külön szabályokat lehetne felállítani a tisztességes vállalkozók tekintetében, illetve a csaláson alapuló vagy gondatlan gazdálkodás nyomán bekövetkezõ csõd eseteire. A jóhiszemû csõdök esetében az adósságok és a csõdbõl fakadó joghátrányok alóli rövidebb idõ alatt történõ mentesüléssel biztosítható az, hogy a csõdbe jutó vállalkozás ne legyen egy életre megbélyegezve.

A rendeletjavaslat az Európai Parlament és az EU Tanácsa elé kerül megtárgyalásra és elfogadásra.