Így változik a szabadságolás szabálya január 1-jétõl
2013.01.02
2013. január elsejétõl lépett hatályba az új munka törvénykönyvének (Mt.) számos módosítása, melyek a szabadságot, a kiküldetést és a távolléti díjat érintik. Az origo.hu cikke szerint a szabadság mértéke januártól ugyan nem változik, ám ha a keresõképtelenség az adott naptári évben harminc napnál több, az ezt meghaladó idõtartamra nem jár szabadság.

Az alapszabadság húsz nap marad, a munkavállalók ezen felül több jogcímen pótszabadságra jogosultak: életkoruk alapján fokozatosan növekvõ számú, de legfeljebb tíz nap pótszabadság jár, fennmarad a gyermekek után járó pótszabadság, de új elem, hogy 2013. január elsejétõl igénybevételére mindkét szülõ jogosult lesz.

A munkáltatóknak évente hét munkanap szabadságot legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelõ idõpontban kell kiadniuk. A szabadságot - eltérõ megállapodás hiányában - úgy kell kiadni, hogy tartama tizennégy napot összefüggõen elérjen. Januártól, a korábbi 1 hónap helyett, a munkáltatónak elegendõ a szabadság kezdete elõtt 15 nappal értesítenie a dolgozót. \"Ennek fényében akár fel is értékelõdhetnek a last minute utak\" - mondta Hetényi Kinga, a Schönherr munkajogi csoportjának vezetõje az origonak.

Az október 1-jén vagy ezután kezdõdött munkaviszonynál a munkáltató a szabadságot az esedékességet követõ év március 31-ig adhatja ki. Szintén új szabály, hogy ha a felek megegyeznek, akkor a szabadság egyharmad részét a munkavállaló átviheti a következõ évre.

Korábban, ha a munkavállaló a munkaviszonya megszûnéséig több szabadságot vett igénybe annál, mint amely õt megillette, a különbözetre kifizetett munkabért köteles volt visszafizetni. Januártól ez a szabály megszûnik.

Januártól egy naptári évben összesen legfeljebb 44 munkanapig lehet a munkavállalót átmenetileg a munkaszerzõdéstõl eltérõ munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni. A régi Mt. szerint az átirányítás, kiküldetés és kirendelés együttes idõtartama maximum 110 munkanap/naptári év lehetett. 2013-tól ezen idõtartamokat lehet munkaórában is számolni; eszerint a munkaszerzõdéstõl eltérõ foglalkoztatás legfeljebb 352 óra/naptári év lehet.

Januártól megszûnik az átlagkereset, ahol a régi Mt. szerinti átlagkereset járt volna, ott helyette távolléti díjat kell fizetni.. A Mt. szerint például a munkavállalót 1 havi távolléti díj illeti meg akkor, ha a munkaviszonya a munkáltatói felmondás közlésekor legalább 3 éve fennáll. A munkavállalót távolléti díj illeti meg a többi között a szabadság, a kötelezõ orvosi vizsgálat idõtartamára, valamint hozzátartozója halálakor két munkanapra. A betegszabadság tartamára a távolléti díj hetven százaléka jár a Munka törvénykönyve szerint.