Az Eurostat elõrejelzése alapján, Magyarországon a jelenlegi 24%-ról 2030-ra 34%-ra, míg 2040-re már 40%-ra emelkedik a 65 éven felüliek aránya. Az egész Európára jellemzõ demográfiai bomba egyik legsúlyosabb hatása a nyugdíjrendszer mûködésében mutatkozhat meg a következõ évtizedekben. A Generali reprezentatív kutatásából kiderült, hazánkban is egyre többen ismerik már fel a demográfiai helyzetbõl és a járulékfizetõk alacsony számából fakadó veszélyeket. A megkérdezettek 62%-a például biztos abban, hogy várható nyugdíja nem lesz elegendõ a kívánt színvonalú életvitelre, és csupán 5% gondolja, hogy nyugdíjából kellõ módon meg tud majd élni. A megkérdezettek 72%-a szerint 2010-ben romlott a saját háztartásuk anyagi helyzete. A válaszadók szerint ahhoz, a majdani nyugdíjasok megfelelõ ellátást kapjanak, emelni fogják a nyugdíjkorhatárt és a járulékokat, egyre kevesebb nyugdíjat tud kifizetni az állam, az egyén pedig vagy tovább dolgozik, vagy elõtakarékossággal készül fel a nyugdíjas éveire.

Mindezek ismeretében nem meglepõ az sem, hogy a kutatásban résztvevõk több mint fele (53%) már gondolkodott azon, mibõl fog megélni idõs korában. Azok a válaszadók, akik már aktívan foglalkoztak a nyugdíjas éveikrõl való gondoskodással, leginkább a házi, vagy a bankszámlán történõ megtakarítást részesítik elõnyben (30%) annak ellenére, hogy a spórolás ezen formája csekély, illetve semmilyen kamatot nem nyújt számukra. 28-28%-ot tesz ki azoknak az aránya, akik életbiztosítást kötöttek, vagy önkéntes magánnyugdíjpénztárba léptek. A nyugdíj melletti munkát illetve és az ingatlanbefektetést viszonylag kevés válaszadó tartotta kivitelezhetõ megoldásnak az idõskori pénzügyi függetlenség eléréséhez.

A kutatásból kiderült az is, hogy az emberek kezdik megérteni, az elõrelátás és a tudatos pénzügyi gazdálkodás nélkül nehezen tervezhetõek és finanszírozhatóak az életük fontosabb állomásai. Ezzel párhuzamosan növekvõ pénzügyi tudatosságára enged következtetni az is, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárakban lévõ befektetések összege és a szerzõdések száma lassú emelkedésnek indult az elmúlt egy év során.

„Felmérésünk során arra a megállapításra jutottunk, hogy az emberek jelentõs része nem bízik már a tisztán állami ellátásban, tudja, hogy saját erejébõl is gondoskodnia kellene idõskori anyagi függetlenségérõl. A nehéz gazdasági helyzetben különösen fontos, hogy igyekezzünk olyan szolgáltatásokat kidolgozni, amelyek közül a nehéz anyagi helyzetben élõk is megtalálhatják azt a megoldást, amivel el tudják indítani nyugdíjcélú megtakarításukat. Ennek szellemében társaságunknál az Ezüstkor Nyugdíjprogram eltérõ élethelyzetû és anyagi lehetõségekkel rendelkezõk számára is személyre szabott megtakarítási lehetõséget nyújt.” – ismertette Paál Zoltán, a Generali ügyvezetõ igazgatója.

A lehetséges nyugdíjcélú megtakarítások ismertségét is vizsgálta a kutatás, ami szintén érdekes eredményeket mutatott. A megtakarítási formák közül messze kiemelkedett az említések során az önkéntes nyugdíjpénztár (55%) és a nyugdíjcélú életbiztosítás (36%), de minden negyedik megkérdezett az egyszerû bankbetétet is felsorolta, mint lehetséges megtakarítási formát.

A nyugdíjcélú megtakarítással rendelkezõk 60%-a havonta 5-10 ezer forint közötti összeget tud félretenni erre a célra, 24%-uk pedig 10-20 ezer közötti összeget spórol meg, havi 20 ezer forint feletti összeget pedig 16 %-uk képes jelenleg megspórolni.

„Minél korábban kezd el valaki félretenni a nyugdíjas éveire, annál kisebb havi terhet jelent számára a takarékoskodás. Pályakezdõként havi 5-10 ezer forint közötti összeggel is megalapozhatjuk a nyugodt idõskort, de emellett a Generalinál minden élethelyzetre tudunk megoldást kínálni. Ezzel együtt arra törekszünk, hogy minél elõbb tudatosuljon a fiatalokban is, hogy az öngondoskodást nem lehet elég korán elkezdeni.” – tette hozzá Paál Zoltán.