Az éghajlatváltozást tagadókkal ellentétben a biztosítók elsõdleges problémaként tekintenek a jelenségre, hiszen különösen érdekeltek a kockázatok, illetve tervezési bizonytalanságok csökkentésében. Az elmúlt 30 évben a katasztrófák által okozott gazdasági veszteségek nagysága folyamatosan emelkedett, amely a biztosítók profitját is érzékenyen érintette.

A biztosítási ágazat nem szól másról, mint kockázatértékelésrõl, és tõkefelhalmozásról, ezért az éghajlatváltozás, illetve idõjárási jelenségek egyértelmû hatással vannak a társaságok pénzügyi helyzetére – véli az Amerikai Viszontbiztosítók Szövetségének elnöke.

Az elmúlt öt évben, a biztosítási ágazat egyre proaktívabbá vált az éghajlatváltozás terén, ami a viszontbiztosító társaságokról is elmondható. 2007 szeptemberében az amerikai biztosítási cégek létrehozták a ClimateWise nevû szervezetet annak érdekében, hogy csökkentsék az éghajlatváltozással járó gazdasági kockázatokat.

Ugyanebben az évben, a Swiss Re katasztrófa kockázati egységének vezetõje azt mondta: \"Úgy véljük, hogy a klímaváltozás egyértelmûen egyre nagyobb veszélyt jelent a világgazdaság és a társadalmi jólét szempontjából”.

2008-ban az Ernst & Young a klímaváltozást nevezte meg elsõ számú kockázatként a biztosítási ágazat számára. A londoni Lloyd’s 2009-es jelentésében arra figyelmeztetett, hogy az éghajlatváltozás hozzájárul az erõforrás-alapú konfliktusokhoz, a part menti városok infrastrukturális káraihoz, környezet által kiváltott migrációhoz és az energiaellátás miatt jelentkezõ feszültségek fokozódásához is.

Ebben a hónapban a Munich Re - a világ legnagyobb viszontbiztosítója - nyilatkozta nyíltan, hogy a szélsõséges idõjárási jelenségek, mint a június eleje óta tartó hatalmas kínai árvizek , mind az éghajlatváltozás következményei. A népesség növekedése és a növekvõ vagyoni értékek - különösen a kockázatnak kitett területeken - miatt különösen nagy károkat tudnak okozni az idõjárással összefüggõ katasztrófák.

Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) kutatási eredményeit idézve a Munich Re jelentésében elmondta: az a nézet, hogy az idõjárási szélsõségek gyakoribbá és intezívebbé válása az éghajlatváltozással magyarázható, összhangban van a tudományos eredményekkel. Nem véletlen, hogy a Munich Re is igyekszik beruházási oldalon környezettudatosabbá válni, és megújuló erõforrásokba fektetni. Nemrégiben bízta meg a viszontbiztosító a SunPower-t, hogy new jersey-i irodája energiaellátásához egy 2,5 megawattos naperõmûvet fejlesszen ki.

Az európai viszontbiztosítók tehát élen járnak ezen a területen, lekörözve amerikai versenytársaikat: az öreg kontinensen ugyanis maguk a biztosító társaságok is nyomást gyakorolnak a kormányokra, hogy az emberi tényezõk szerepét csökkentsék az éghajlatváltozásban, míg az USA-ban a cégek jellemzõen inkább csak magára az idõjárási jelenségre, illetve a hozzájuk történõ alkalmazkodásra fókuszálnak.

Nem meglepõ módon a biztosítókon belül is inkább a vagyonbiztosítással foglalkozókat érdekli a kérdés, míg az élet- és egészségbiztosítási cégek csak követik õket. A Reuters nemrégiben megjelent cikke szerint az USA középsõ részén fekvõ területeken végigsöprõ tornádó-hullám több mint 7 milliárd dollárjába kerül a biztosítóknak, melynek költségeit nyilvánvalóan ügyfeleire igyekszenek majd hárítani.

Egy 2008-as felmérés szerint, amely több mint 300 forráselemzésen, és több száz biztosítótársaság közvetlen megkérdezésén alapult, 29 ország 244 biztosítója összesen több mint 643 speciális, klímaváltozásra reagáló tevékenységet hajtott végre, amely másfélszer annyi, mint egy évvel korábban. A biztosítók mellett 34 olyan nem-biztosító szervezetet azonosított a felmérés, akik közremûködtek ezek végrehajtásában.

A felmérésbõl is az derül ki, hogy a vagyonbiztosítással foglalkozók sokkal proaktívabbak. A szegmensen belül a felelõsségbiztosítók körében jelentõsen megnõtt az éghajlatváltozással összefüggõ tevékenységek száma, viszonylag csekély az aktivitása azonban az utasbiztosítási és gépjármû-biztosítási piacon. Utóbbi szegmensnél az útarányos kötelezõ felelõsségbiztosítási termékek, valamint az alacsony széndioxid-kibocsátású jármûvekhez nyújtott hitelbiztosítások jelentik a termékinnovációt. Egyre több társaság kínál – a Ceres tanulmánya szerint 2008-ban összesen 22 biztosító – „zöld épületek” számára kifejlesztett termékeket. A felelõsségbiztosításokon belül szintén három éve jelent meg a legtöbb innovatív, éghajlatváltozással kapcsolatos perekhez kapcsolódó termék.

2008-ban jelentek meg elõször szén-dioxid-leválasztás és -tárolás (Carbon Capture and Storage – CCS) technológiájához kapcsolódó biztosítási termékek. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetésével készített jelentés szerint a CCS a leghatékonyabb technológia az üvegházhatású gázok (ühg) kibocsátásnak csökkentésére.

A termék-innováció tehát már évekkel ezelõtt elindult a biztosítási ágazatban, azonban a társaságoknak ezen kívül is igazodniuk kell a klímaváltozáshoz. Többek között fel kell mérniük partnereik kockázati kitettségét a változó idõjárásnak, ileszteniük kell a kockázatelbírálási eljárásaikat, felülvizsgálni az üzleti vállalásaikat (díjazás, kockázatviselés, szerzõdési feltételek tekintetében), össze kell vetni azokat az ügyfelek speciális kockázatérintettségével, az üzleti lehetõségekkel, valamint az ügyféltípussal amelyre fókuszálnak.