Tulajdonjogot sért a nyugdíjpénztári hozamok részleges állami elvonása
2013.01.28
Szabó Máté ombusman szerint a magánnyugdíj-pénztári önkéntes tagdíj-kiegészítések hozamának részleges állami elvonása sérti a tulajdonhoz való jogot. Alapjogot érintõ visszásságot eredményezett az, hogy a jogalkotó a tagdíj-kiegészítések hozamának csak egy részét (a reálhozamot) rendelte visszautalni.

Két magánszemély fordult az alapvetõ jogok biztosához panaszával, mert a magánnyugdíj-pénztárnak teljesített önkéntes befizetéseik teljes hozamát nem kapták vissza az állami nyugdíjrendszerbe való átlépéskor, csupán az inflációt meghaladó tõke összege feletti részt, a reálhozamot.

A magánnyugdíj-pénztári folyószámlára történõ befizetések két részbõl álltak. A pénztártag egyrészt jogszabályi kötelezettség alapján, magánnyugdíj-pénztári tagdíj formájában kötelezõen teljesített befizetést, másrészt törvényi kötelezettség nélkül, önkéntesen tagdíj-kiegészítéssel élhetett. Ez a befizetés a pénztártag saját döntésén alapult, az érintett meghatározott célból történõ megtakarítása, és nem a pénztártag jövedelmét érintõ közjogi korlátozás volt. Erre tekintettel a befizetések e két formájának más az alkotmányossági megítélése. Ezzel szemben a vonatkozó jogszabályok nem a tagdíj-kiegészítések teljes hozamáról, csupán a reálhozam visszautalásáról rendelkeztek.

Szabó Máté szerint a tulajdon alaptörvényi védelme kiterjed a pénztártagok tagdíj-kiegészítéseire és azok hozamára is. Megállapította, hogy az önkéntes tagdíj-kiegészítések hozamának részleges állami elvonása esetén a tulajdonhoz való jog korlátozásának nincs alkotmányjogilag értékelhetõ, legitim célja. Pusztán az állami bevétel növelése nem szolgáltathat alapot a tulajdonhoz való jog által védett jogosultság korlátozásához.

Az alapvetõ jogok biztosa felkérte az érintett minisztereket a feltárt visszásság orvoslására.