Jelentõs változások léptek életbe a béren kívüli juttatások területén a magyar adórendszerben 2013. január 1-tõl, mutat rá a MAZARS. Mivel a béren kívüli juttatások költsége emelkedett - és elmondható, hogy a szabályozás összességében mind a munkavállalók, mind a munkaadók hátrányára változott - egyre nagyobb jelentõsége van az adómentes juttatások szûk körének. Ezeket azonban a tanácsadó vállalat tapasztalatai szerint egyelõre nem használják ki a munkáltatók.

„Az idei évtõl jelentõsen drágultak a cafeteria rendszer egyes elemei, ezért érdemes pontosan megtervezni, hogy miket ajánlunk munkaadóként, és inkább a szûk körû adómentes kivételeket használni, vagy a kisebb terhet jelentõ elemeket elõnyben részesíteni. A szabályváltozásokat nem követõ juttatáscsomag évente több százezer forintnyi pluszterhet jelent a munkáltatónak, illetve kevésbé éri el motivációs célját, hiszen lényegesen kevesebb jut belõle a munkavállalóknak – mutat rá Szmicsek Sándor, a MAZARS adópartnere.

A kevés pozitív példa közül fontos kiemelni, hogy 2013-tól nemcsak a sporteseményekre, hanem a kulturális szolgáltatások igénybevételére szóló belépõjegyek és bérletek, valamint a könyvtári beiratkozási díj is adómentes juttatásnak minõsülnek. A mentesség értékhatára évi 50 000 forint, mely értékhatár számításakor a sport- és kulturális célú juttatások értékét együttesen kell figyelembe venni. Sok cég azonban erre a kedvezõ változásra egyelõre nem reagált, és szórakozásra továbbra is a SZÉP-kártya szabadidõ zsebét kínálja, amelynek felhasználási köre részben átfedést mutat a kultúrautalványokéval. Ugyanakkor egy drágább juttatási forma, azaz ugyanolyan keretösszeg mellett kevesebb marad nettóban a munkavállalónál, ha a SZÉP-kártyát használja színházi belépõ megvásárlására.

Már 2012-tõl él a lehetõség a különbözõ betegbiztosítások adómentes juttatására, és nincs ez másképp 2013-ban sem. A munkáltatók azonban – a MAZARS tapasztalatai szerint – egyelõre ódzkodnak ettõl a juttatási formától is, ugyanis a biztosításokkal kapcsolatos szabályozás meglehetõsen bonyolult, illetve az üzleti biztosítások adókötelezettsége idéntõl újra jelentõsen módosult. Idéntõl a kockázati biztosítások csak a havi minimálbér 30%-ig terjedõ összegig adómentesek, és érdemes figyelni a unit-linked termékekre is, mert az életbiztosítások esetében is csak meghatározott típus, kizárólag a halál esetére szóló, lejárati szolgáltatással nem rendelkezõ biztosítás díja lesz adómentes, de abból is csak a rendszeres díj. Ilyen címen adómentesen bónusz tehát a továbbiakban már nem juttatható.

A cafeteria juttatások körében az egyik legjelentõsebb 2013. évi változás a béren kívüli juttatások körét érinti. A béren kívüli juttatások összege után fizetendõ egészségügyi hozzájárulás mértéke 10%-ról 14%-ra nõtt, ezzel a juttatás adóterhe 30,94%-ról 35,70%-ra emelkedett. Ugyanakkor az egyes meghatározott juttatások adóterhe 2013. január 1-jétõl nem változott, az továbbra is 51,17%.

Változik az Erzsébet-utalvány fogalma is, a juttatás 2013-tól melegkonyhás étkezõhelyeken is felhasználható (2012-ben ezt átmeneti szabály tette lehetõvé). A havi 5000 forintos értékhatár 8000 forintra nõ, azaz havi 8000 forintig minõsül béren kívüli juttatásnak a munkáltató által munkavállalói részére biztosított Erzsébet-utalvány, efölött egyes meghatározott juttatásként adózik.

A Széchenyi-pihenõkártyára utalt összegek felhasználhatóságának határideje meghosszabbodik. Az új szabály értelmében a juttatás évét követõ második év május 31-e lesz az a dátum, ameddig ezek az összegek elkölthetõek. Az iskolakezdési támogatás esetében 2013-tól megszûnik a számlával való elszámolhatóság lehetõsége. Iskolakezdési támogatás béren kívüli juttatásként kizárólag utalvány formájában nyújtható.

2013-ban tavalyhoz képest változatlanul nyújtható béren kívüli juttatásként az üdültetési szolgáltatás, a helyi utazási bérlet, az iskolarendszerû képzés, az önkéntes nyugdíjpénztári-, önkéntes kölcsönös egészségpénztári-, és foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatói intézménybe fizetett munkáltatói hozzájárulás.

Megmarad továbbá a cafeteria-keret is, ennek megfelelõen évi maximum 500 ezer forintig nyújtható béren kívüli juttatás. Az efölötti juttatások, még ha meg is felelnek a béren kívüli juttatás feltételeinek, egyes meghatározott juttatások címén adóköteles.

A módosításokkal ugyancsak nem tûnt el a szabályozásból a korábbi évek „Jolly Jokere”, a minden munkavállaló számára „azonos feltételekkel és módon nyújtott, ténylegesen is elérhetõ juttatás” fordulat, amely biztosítja, hogy a szabályzat alapján megadott keret terhére bármilyen, egyébként külön nem nevesített juttatás is az egyes meghatározott juttatás körébe tartozzon. A 2013. január 1-tõl hatályos szabályok azonban kizárják ebbõl a körbõl a készétel vásárlására jogosító utalványt. A munkaadók által munkavállalóik részére juttatott készétel vásárlására jogosító utalvány az összevont adóalap részeként adóköteles (kivéve, ha azt csekély értékû ajándékként juttatják, ebben az esetben egyes meghatározott juttatásnak minõsül).